A magyar lakosság körében a pirézek elutasítottsága a Tárki felmérése szerint 2007-ben 68 százalék volt, ez 2014-re 60 százalékra csökkent. De emellett továbbra is magas az idegenellenesek aránya, mindössze minden tizedik magyar állampolgár tekinthető idegenbarátnak - derül ki a kutatóintézet által közzétett legújabb adatokból.
2014 áprilisában a felnőtt lakosság 39%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 10%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 51%-a) mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők arányának változása 1992–2104 között %-ban
Az ábra tanúsága szerint, az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett (24–33% között) meglehetősen stabil volt. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, ismét megközelítette a 40 százalékot, és ez 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt.
A Tárki vizsgálta azt is, hogy az úgynevezett mérlegelők körében hogyan változik a különböző menedékkérők befogadását elutasítók aránya, eszerint - a románok kivételével - folyamatosan csökkent a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, ideértve az igazán ártalmatlan pirézeket is.
A Tárki 1992 óta rendszeresen végez kutatást az idegenellenességről. A pirézek elutasítottsága a Tárki felmérése szerint 2007-ben 68 százalék volt, ez 2014-re 60 százalékra csökkent, a kínaiak elutasítottsága 81 százalékról 67 százalékra, az araboké 87 százalékról 78 százalékra csökkent hét év alatt. A mérlegelők körében a románok elutasítottsága 2007-ben 77, 2010-ben 63 százalék volt, 2014-ben pedig ez az arány 70 százalék.
