A pirézek újkori feltűnését követően (Tárki, 2006) a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált.

Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.

Piréz alapelvek

  • a piréz teljes tudásával törekszik arra, hogy eszményei sértetlenek maradjanak
  • a piréz az eszményeit, alapelveit veszélyeztető kényszereknek minden erejével ellenáll
  • még a legszorongatottabb helyzetekben és a legerősebb kényszerek közepette is hisz a döntés és választás lehetőségében
  • ezt a döntési pozícióját a piréz minden áron igyekszik megtartani és gyakorolni

Piréz Arvisura Seo

A pirézek nemzeti attribútumának számít az ősi hagyomány, a piréz keresés optimalizálása. Ez mára valódi Arvisurává tökéletesedett. Aki nem hiszi, járjon utána örömtáncot. Helyezés javítás, weboldal seo

Honlap-optimalizálás:

PIRÉZ LINKEK

Piréz előzmények

Piréznek lenni, mondd, mit jelent?

Hogy kik a pirézek és mit jelent piréznek lenni? Leginkább nyilván valamiféle érzékenységet és speciális (illetve hogy szerintem nagyon is normális!) igazságérzetet. Toleranciánál többet: szolidaritást. Mindazokkal, akik valahol valamilyen módon elszenvedői különbözőségüknek, másságuknak, kisebbségi helyzetüknek.

Ugyanakkor szentül vallom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy a piréz a mádféleséget nem gondolja sorsverésnek, hendikepként, hanem igenis értékként tekint rá akkor is, ha épp emiatt adódik bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nem a különbözőséggel van ugyanis baj, hanem azokkal, akik ezt nem kedvező és kívánatos, hanem hátráltató és elhárítandó körülménynek tekintik.

Különbözni ugyanis jobb, mint hasonlítani. Ami annyit tesz, hogy piréznek lenni jó.

piréz blog - bdk

Egy piréz Kárpátalján - pr cikkek

politika | közélet | diszkrimináció | pirézekkel szembeni előítélet | xenofóbia - idegengyűlölet | nemzeti, etnikai kisebbség | előítéletek | empátia | befogadás | tolerancia | üvegház - ajtó-ablak gyártás, télikert | üzenet küldés | mobil marketing | használt laptop akku töltő | hány piréz él magyarországon? | hol laknak a pirézek? - linkfelhő - szófelhő - kulcsszavak Google-kereséshez: nép, népesség, népcsoport: pirez kisebbseg -

Hol élnek a pirézek?

honnan jöttek és hány piréz él Magyarországon; piréz jelentése; hol van pirézia; google keresőoptimalizálás, kreatív linképítés; levél külföldi címzés; hol élnek a pirézek és hány él magyarországon; level cimzes magyarorszagra; nemzetközi címzés; külföldi levél címzés; piréz gyerekműhely | kitalált etnikum, nem létező népcsoport - arvisura alapítvány

Blog leírása

Piréz blog. Kik a pirézek, mit jelent piréznek lenni. Előítéletek, idegengyűlölet: a kirekesztés ellenesség szimbóluma. Tolerancia, befogadás

Piréz nyelv, kaptártudat-kísérlet

2023.06.29. Balla D. KároJ

A piréz nyelv számunkra is váratlanul jelent meg a mesterséges intelligencia válaszaiban.

kaptartudat-kiserlet.jpg

Kérdésünkre, hogy mi volt a kaptártudat-kísérlet, a ChatGPT mesterséges intelligencia beszélgetőprogramja így kezdte válaszát:

A Kaptártudat-kísérlet egy képzeletbeli esemény vagy szituáció, amit a szélesebb körű tudatosság, kollektív tudatosság vagy az emberiség egészének összekapcsolása jellemzi. A kifejezést leggyakrabban tudományos-fantasztikus irodalomban, filmekben és egyéb alkotásokban használják. Első ízben Alber D. Yollaka sci-fi író regényében, A valóságban úgysem vagyunk otthon című könyvében jelent meg. A műben a főszereplő egy olyan világban él, ahol az emberek tudatát mesterségesen elkülönítették egymástól, és mindenki elképzeli, hogy egy alternatív valóságban él.

Ugyanerre rákérdezve izgalmasabbnak bizonyultak a fejlettebb BingAI válaszai, amely az interneten is rákeresett a témára. Az alábbi kérdések és válaszok kivétel nélkül a Microsoft Bing kereső mesterséges intelligenciájának a produktumai. A chatelés itt nem olvasható kérdéssel indult, de az első választ követően a program maga ajánlotta fel a kérdéseket is (a képeken alul látható), csak kattintani kellett a további lépésekhez. Tehát a kérdés:

Mi volt a kaptártudat-kísérlet?

Szólj hozzá! Címkék: irodalom piréz mesterséges intelligencia piréz nyelv

A piréz folklór mindenre választ ad

2022.02.15. Balla D. KároJ

NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGED

pirez-transzfer.jpg


Piréz Kódex (kultúrtörténeti szakfolyóirat), 4652. évf. 2,6180339... szám
Kiadó: Pirézségkutató Intézet
Szerző: Bergerhozen E. Balázs

A szerző bemutatása: BEB a Piréz Közszolgálati Szemináriumon szerzett Felkent Pirézségkutató végzettséget. Elsőként írta le tudományos igényességgel a piréz drótcsavarók énekeit, szakmai ismertsége akkor vált széleskörűvé, amikor kimutatta és feltérképezte a piréz mondák hatását Arany János költészetére. Alapműként tartják számon az Osszián-énekek és a középkori piréz punkzene fejlődéstörténetét bemutató tanulmányát. Úttörő munkát végzett és mértékadó alapossággal mutatta ki a kapcsolatot Janus Pannonius és az Einstürzende Neubauten (https://neubauten.org) ábrázolássematikája között. Az utóbbi években kutatásának fókusza a piréz mondákra, eredettörténetekre irányult. Figyelemmel kíséri az ősi piréz énekeket megszólaltató zenészek tevékenységét, szakmai tanácsokkal látja el az autentikus piréz motozaga avatott előadóit. A Pirézségkutató Intézet képviseletében közreműködött a nemrég elkészült, bámulatos képi világú film, a Futtatódombi csata megelevenítésében, mely az első olyan, nagy költségvetésű (19 Mrd forint) történelmi animációs film, melyet a Commodore 64 (https://hu.wikipedia.org/wiki/Commodore_64) számítógép részletgazdag grafikájára írtak.

NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGEDI, HOGY SZÁLLJ

Abstract

A nemzedékeken átívelő piréz népszokás-tudástranszfer két eleme, azaz a teremtésmítosz és a tanító-szórakoztató történetmegjelenítés vizsgálata képezi a tárgyát a tanulmánynak. A munka leíró, rögzítő jellegű, nem operál összehasonlító, különbségképző eszközökkel, mivel egy átfogó kutatás alapjait kívánom megteremteni. A cél tehát az alapvetések rögzítése, nem a nagyívű következtetések levonása. Alapvetően saját levéltári kutatáson, valamint élő piréz hagyományok gyűjtésén alapszik. Kiemelt célként határoztam meg az élő piréz népzene elkötelezett művészei által megszólaltatott művek történeti hátterének megvilágítását, valamint annak bizonyítását, hogy Isaac Newton és Terry Gilliam soha nem kávézott egymással.

Kutatóként külön öröm számomra, ha a kortárs művészet értő tudással fordul a piréz hagyományokhoz. Ennek ékes példája az Apunk_a_punk együttes legújabb dala; ebben felhangzik az ősi piréz mondakönyv legfontosabb, címadó mondata, mely jelen tanulmányom címe is: Nem a föd marasztal, az ég nem enged… Azonnal korrigáljunk is! A dalban ennek a fontos mondatnak egy rövidített, pontosabban egy rövidült változata jelenik meg. Maga a rövidülés nem példa nélküli a mondavilág-népdal-mondókák folklórhármasában, hiszen az egyes kultúrák gyakran emelnek be más kultúrákból alapigazságokat, melyeket aztán a saját szöveghasználatukra, kifejezőkészletükre szabnak, a didaktikus leírást felváltja az érzelmi elemeket is felvonultató tömörülés. Ebben az esetben viszont másról van szó, amely önmagában is nagyon érdekes. De erről majd később…

A piréz mondák visszatérő eleme az égben lebegés, a súlytalanság. Tekinthetjük ezt akár metaforának is, hiszen minden történeti nép hiedelem- és habitusformáló ősi énekeiben megjelenik a szabadság, a könnyedség, a jólét iránti vágy ábrázolása. Különösen igaz ez a pirézekre, akik a történelem viharaiból szerencsésen kimaradva boldogan, pozitív hozzáállással építették társadalmukat, szervezték meg közösségi kapcsolataikat. Ennek lenyomata az az önfeledt gondtalanság, mely a pirézek népszokásaiból is árad.

De! Ennél sokkal többről van szó. A legelső írásos emlékek előtti korból származó rajzokon is tisztán kivehető, hogy kiemelt szerepet kaptak azok a „dolgok”, melyek szabadon szállnak, melyek súlytalanok. És itt nem az általánosan elterjedt szél, madár, illat témákra kell gondolni, hanem az egyéb prehisztorikus kultúrákban teljesen szokatlan „dolgokra”. Példaként a mágneses lebegésre kell ez esetben gondolni, mely egyéb ősi kultúráknál soha nem jelenik meg.

Azt tudni kell, hogy a piréz hiedelemvilág alapmotívuma egy ősrobbanás,

mely során olyan világ alakul ki, melyben nincs tömegvonzás. Azaz minden súlytalan, viszont szabadon áramlik az energia.

A piréz hiedelemvilág szerint az ősrobbanás egy végtelen, soha véget nem érő jelenség. Sőt! Addig tart a világ, amíg tart a robbanás; ha lecsengene a robbanás, akkor vége lenne a világnak is. Az ősi ábrázolásokon tisztán látszik, hogy a hiedelemviláguk szerint óriási sebességgel áramlik az energia minden irányban, és ez az energia vesz a vállára minden olyan dolgot, mely érzékelhető. Így a fényt is, pontosabban a fotonokat. Az ősi pirézek úgy képzelték, hogy van egy feketén fénylő áramlás, melyet csak a pirézek látnak. Ezt elnevezték sötét energiának. Sajnos a magyar nyelvben a sötét energia vészjósló, kísérteties hangzású, de a piréz eredettörténetben ez maga a mozgatóerő, ez maga az élet. Megjegyezzük, hogy más kultúrák is átvették az energia áramlásának hiedelmét, elég, ha a keleti csí áramlására gondolunk. De míg a csí áramlása csak az élő szervezetekben található meg, a sötét energia viszont áthat mindent, mozgásban tartja a világ minden porcikáját.

Ahogy említettem, a piréz kultúrában semmiféle baljós felhangja nincs a sötét energiának, inkább olyan szerepet tölt be ez az erő, mint a magyar kultúrában az áradó napfény, a melegség. A piréz népmesék nem lovakon száguldozó királyfikról szólnak, hanem az energia hátán érkező kölcsönhatásokról. A piréz népmesékben nem a rossz és a jó csap össze. Egyáltalán nem csap össze senki semmivel. A piréz gyerekek vidáman nevetgélnek az egymással szemben áramló sötét energia egymást ki nem oltó tulajdonságán, valamint különösen hahotáznak, amikor valamely oktondi piréz kisfiúcska a gravitációs hullámok mögé a gravitonok kvantumos áramlását képzelgi.

Mint minden kultúrában, természetesen jelen vannak az erotikus vagy az erotikusságon túlmutató, csak felnőttek számára ajánlott mesék is, melyek visszatérő szereplője a pajkos Higgs-bozon.

Maga az őstörténet és az eredetmonda-történetek két fő könyvbe foglaltattak az évszázadok alatt. Az ószövetségi résznek tekinthetjük az első könyvet, melyre általában a Kozmikus szoftver néven hivatkozunk, valamint az újszövetségi jellegű könyvet, melynek címe e tanulmány címe is. És itt álljunk meg egy szóra! Jelen tanulmányom elején felvillantottam, hogy a koherens, kifejlett kultúrákban természetes, sőt az adott kultúra fejlődését, végső soron fejlettségét bizonyító jelenség az, hogy valamely cselekménycsoport önálló hivatkozási megnevezést „kap”, azaz egy jelenségcsoportot egy egyre rövidülő, viszont egyre nagyobb intertextuális jelentéstartalommal felruházott mondat vagy név ír le. Ez a rövidülés átmegy valamennyi, a kultúra fennmaradása szempontjából fontos elemen, azaz a zenén, a verseken, a meséken, a mondákon. Elég, ha az orosz Baba Jagára, a spanyol Maldororra vagy a magyar Vasorrú Bábára gondolunk. De a neveken túl milyen jelentéstartalma van annak, ha azt írjuk le, hogy „Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl…”? Ez a néhány szó mennyi mindent juttat eszünkbe? Nincs olyan ember Magyarországon, aki ne tudná ezt a mondatot valamilyen formában folytatni. Így vannak ezzel a piréz gyermekek is, számukra ez a sokrétű, számtalan emléket felidéző, értelemre és érzelemre ható állapot áll be, ha meghallják, hogy Nem a föld marasztal… Igen, ezzel elárultam, hogy a második könyv címe: Nem a föld marasztal, az ég nem enged.

De mikor és miért változott meg ez a fontos, ősi mondat? Hiszen a tanulmány elején leszögeztük, hogy az eredeti szöveg így szólt: NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGEDI, HOGY SZÁLLJ. Ez a rövidülés a már korábban leírt, a fejlődő kultúrákban megfigyelhető, a népi bölcsességek esszenciális, lényegre törő sűrítésének hozadéka, melyet először a nemzetközileg is ismert piréz költő és gondolkodó, Isaac Newton használt írásban. Egyes feltételezések szerint azért, mert Newton hitt a tömegvonzás teóriájában, ezért próbálta a mondat jelentését csorbítani.

De ma már tudjuk, hogy szó sincs erről. A newtoni gravitációs törvények teljesen összeilleszthetők a piréz világnézet elemeivel, de Newton felületes leírása miatt ott maradt a látszólagos ellentmondás. A kutatásaim egyértelműen bizonyították: csupán arról van szó, hogy 1656 májusában Newton a granthami templomkertben odalépett egy nagyobb iskolatársához és azt mondta: Nem tudod kimondani azt, hogy Vujity Tvrtko! Az iskolatárs valóban nem tudta kimondani, viszont gyomron vágta Newtont, aki a földre esett. A nagyobb gyerek fölé hajolt és azt kérdezte: Elszálltál? Newton a pirézek szent könyvére innentől már csak rövidítve hivatkozott, s dacból nekiállt normálisan tanulni. Viszont amikor megírta a Természetfilozófia matematikai alapjai https://hu.wikipedia.org/.../Philosophiae_Naturalis... című könyvét, akkor egyszer sem említette már a „Nem a föld marasztal, az ég nem enged” mondatot, pedig a könyvében gyakorlatilag piréz népmeséket gyűjtött össze olvasmányos, könnyed formában.

Könyvének – nem mint könyv, mert nem sokat adott el belőle, hanem mint tudományos munka – sikerén fellelkesedve kezdte meg a binomiális tétel kidolgozását. Sokszor időzött az 1652-ben Londonban megnyílt Cornhill kávézóban, mivel szerette a feketekávét kevés tejjel, akárcsak Terry Gilliam. Binomiális tételére 1983-ban hivatkozik a piréz tudományos műveket közérthetően magyarázó Monty Python társulat „Az élet értelme” című művében. Viszont ott Newtont mint már elhunyt tudóst említik, tehát egészen biztos, hogy – bár mindkét tudós szerette a feketekávét kevés tejjel – soha nem kávéztak együtt. Ennek a felismerésnek a tudományos jelentőségét ma még megbecsülni sem tudjuk.

Szólj hozzá! Címkék: pirézek hagyomány népszokás vendégposzt

A piréz Arvisura-projekt

2016.06.17. Balla D. KároJ

Arvisura-hekkelés mint piréz akció

arvisura-letoltes-konyv-seo.jpgA Tárki-interjú befejező részében hoztam szóba az Arvisurát, illetve piréz akciómat a weben, pontosabban az internetes keresőtalálati listák meghekkelésére irányuló szorgos mesterkedésemet.

Ennek lényege az volt, hogy a kifejezés eredeti jelentésével kapcsolatos honlapok közé a sajátjaimat is becsempésszem, azaz elérjem: a kulcsszavas Google-keresésekkel honlapjaim előkelő helyen szerepeljenek, megingatva azok meggyőződését, akik igaznak gondolják a hun-magyar Arvisurák kohász szerzőjének fiktív őstörténetét. A Tárki munkatársának kérdése így hangzott:

  • Mik a további tervei a pirézekkel?

Válaszomban kifejtettem, hogy szerencsére nem vagyok abban a helyzetben, hogy terveim legyenek velük. Ha mondjuk egy illiberális hatalmi struktúra csúcsán pöffeszkednék, valószínűleg ellenállhatatlan kísértést éreznék a pirézek betiltására, esetleg deportálására. Vagy legalábbis tiltanám megjelenítésüket. Csak egyetlen gombot kellene megnyomnom a propagandagépezeten és máris kiderülne, hogy a pirézek galád módon akadályozzák a rezsicsökkentést és ellenzik az évszázad nagy üzleti atomdurranását, emellett kirívó kockás inget hordva elveszik a magyarok közmunkáját, továbbá fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, mi több, aljas módon nem hajlandók összes pénzüket elveszíteni a nemzeti játékkaszinókban.

Efféle felhatalmazások és szándékok szerencsés hiányában és magánpirézi mivoltomban ennél sokkal szerényebb, de annál felemelőbb akciók távlata nyílik meg előttem. Serényen munkálkodhatom például az Arvisura meghekkelésén. Értem is el ebben bizonyos sikereket.

Miről is szólnak az Arvisurák?

Lássuk. Arvisurák néven a magyarok színigaz őstörténetet tartják számon, eszerint a Szíriusz csillagról érkezett ősanya (Anyahita)  leszármazottai vagyunk, akinek kozmikus tudása egyfelől székely rovásírásos aranylemezek, másfelől beavatott hun-magyar-finnugor rovósámánok közvetítése, továbbá egy magyar nevű szovjet-manysi ejtőernyős partizán (Szalavári Tura) elmondása, leginkább pedig a kollektív tudatalattival közvetlen agyrádió-kapcsolatot létesítő ózdi kohász lejegyzése révén képezi a magyarság egyetlen hiteles eredettörténetét. 

Wiki így tudja: 

Szólj hozzá! Címkék: google web pirézek arvisura tárki

Piréznek lenni megrázó élmény

2016.04.05. Balla D. KároJ

arvisura.png<< kép: egy piréz megrázkódtatás után :) || A velem készült Tárki-interjú többek között negatív és pozitív élményeimről kérdezett. Előbbire példának azt hoztam fel, hogy pirézként belém csapott a nemzeti együttműködés istennyilája. Sajnos nem voltam leföldelve. Pedig ilyen esetekre mindig van a zsebemben egy gyufásdoboznyi szülőföld, meg lapos üvegcsében kevéske történelmi sorsverés, de sajnos pirézként nekem nem jutott a dobozkámba egyetlen rög sem a szívcsakrával ékesített Kárpát-medence őshumuszából, és az üvegecskémben sem kotyog az a búbánatban dúsan oldott jófajta trianoni szindróma, így én az engem megrázó pozitív és negatív villamos feszültségekre nem tudok úgy reagálni, mint azok, akik az említett öntudatápoló cikkekkel kellő mennyiségben rendelkeznek – ha meg fogytán lennének ennek-annak, hát annyit shopingolnak belőlük a nemzeti drogériában, amennyit elbír a tarsolyuk. >> A teljes szöveg: Megrázó élmény öntudatápoló cikkek hiányában

Szólj hozzá! Címkék: interjú közélet piréz

Komolyan kell-e venni a pirézeket?

2016.04.01. Balla D. KároJ

bdk-pirez-nagy.jpg(A pirézként engem megszólító Tárki-intúrjú ötödik-kérdésére adott válaszom)

Mi sem áll távolabb a pirézektől, mint a karót nyelt komolyság. Az én felfogásomban legalábbis a piréziánus elvszerűségbe bőven belefér a játék, a humor, az irónia vagy akár a hülye vicc. Sőt: nemcsak belefér, hanem a lényegéhez tartozik. Hát hiszen maga a piréz lét is afféle duplafenekű identitás, mert ugye a piréz egyik feneke az, amibe belerúgnak, de a másik az, amelyikkel nagyokat durrant az előítélesen gondolkodók orra alá.

Félreérti tehát ezt magatartást az, aki nem látja benne a kettősséget: komoly dolog az elszánt tükörbenézés és a másoknak a tükörrel való szigorú szembesítése – de ez remekül összefér a tükör-mögüli kikacsintás és gúnyolódó grimaszvágás mulatságos szerepjátékával. Ha pedig a piréz magatartás ilyen, akkor botorság lenne elvárni, hogy ezt a piréz attitűdöt mások komolyabban kezeljék, mint maga a grimaszokat vágó piréz.

Szólj hozzá! Címkék: humor pirézek piréz irónia

Piréznek lenni jó

2016.03.17. Balla D. KároJ

pirez.jpgA piréz szó értelmezési tartománya eléggé széles. A közbeszédben a leggyakrabban alighanem  egyfajta eufemizmusként használják: ilyenkor a cigány és zsidó helyett szerepel, még ám leginkább elítélő, ironikus felhanggal, és a jelentésébe valamilyen negatív jelző is belesűrösödik, lényegében az értelme ilyesmi: „büdös cigány”, „idegenszívű zsidó”. Előfordulhat enyhébb változat is, amikor tisztán rasszista és antiszemita tartalom nem feltétlenül társul hozzá, inkább csak lekezelés, „jópofizás”, összekacsintás a hallgatósággal/olvasókkal: ugye tudod, kikre gondolok. Létezik az eredeti kontextushoz közelebbi, ugyancsak negatív értelmű használat is, amikor a pirézek „gyanús, idegen népség” jelentésben kerülnek szóba. Nem csodálkoznék, ha akadna, aki 2016-ban a migránsokat nevezné így.

Azt gondolom, ez a negatív szóhasználat sajnos természetesnek számít egy olyan társadalomban, ahol a liberális is szitokszóvá válhatott. Éppen a szabadelvű gondolkozás, a nyitott világszemlélet, a toleráns és empatikus magatartás visszaszorulásának a következménye az, hogy mindenki gyanússá válik, aki nem egy ideálisnak gondolt, uniformizált többséghez tartozik. Aki tehát nem fér bele a „fehér bőrű”, „keresztény”, „magyar anyanyelvű”, „heteroszexuális”, „nemzeti elkötelezettségű”, „itt lakó” halmazok átfedődési tartományába, azaz nem felel meg egyidejűleg az összes említett címkének, az óhatatlanul pirézzé, valamilyen szinten kirekesztetté, elutasítottá válik.

Az interjúkérdésre adott válaszom teljes szövege:Pirézségem története, 4

Szólj hozzá!

A magam szakállára

2016.03.09. Balla D. KároJ

bdk-pirez-nagy.jpgAbban, hogy nem lettem közösségi piréz, egyfelől a kollektív nemzettudat-gyakorlás terén ért csalódásaim játszhattak közre, másfelől pedig az, hogy ma már nehezen vagy egyáltalán nem tudok bármi olyasmihez csatlakozni, igazodni, amivel nem értek egyet maradéktalanul. Ha kialakult volna bármilyen piréz mozgalom, csoport (erre voltak kezdemények: egy időben az én egyik weboldalamon is bejelenthette bárki, hogy mától ő is piréz; de megalakult és valamilyen embrionális szinten talán létezett is a Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetsége meg a Piréz-Magyar Baráti Társaság), akkor abban óhatatlanul csoportérdekek kezdtek volna dominálni, és ezeknek illett volna alávetniük magukat a piréz tagoknak.

Erre én ma már nem tartom magam alkalmasnak, ezért szinte minden társaságból, szervezetből kiléptem az utóbbi évtizedekben: ezt a tendenciát nem állt szándékomban megfordítani. Ha van piréz csapat, nyilván lettek volna társadalmi akciók, születtek volna nyilatkozatok, netán dönteni kellett volna arról, ki lehet piréz és ki nem – nos, ilyen szervezősdiben én részt venni semmiképp sem akartam. És arra sem éreztem ambíciót, hogy esetleg én magam hozzak létre valamiféle, akárcsak virtuális piréz formációt. Már csak azért sem, mert van már nekem egy nagyon komoly csoportom, az Egyek, amelyet a Kilencek, Nyolcak, Hetek mintájára hoztam létre. Nevéből következően én vagyok az egyetlen tagja, és ez épp elegendő volt arra, hogy az Egyek teljes tagsága egyemberként csatlakozzon az Egytagú Szervezetek Világszövetségéhez, amelynek természetesen az Egyek az egyetlen tagszervezete…

A Tárki munkatársának kérdésére adott teljes válaszom: Pirézségem története, 3

Szólj hozzá! Címkék: közösség közélet sms pirézek tárki télikert honlap-optimalizálás

A pirézzé válás mint művészeti performansz

2016.02.23. Balla D. KároJ

bdk-pirez-nagy.jpgA nemlétező, a Nincs, a Semmi igen régóta izgat, foglalkoztat. Egy vaskos könyvemet építettem arra a kísérletre, hogy pusztán járulékos szövegek révén (előszó, lábjegyzetek, munkanapló, utószó stb.) jelenítsek meg egy megíratlan kulcsregényt. Szembesülés c. könyvemnek A Semmi apoteózisa fejezetében tudományos és művészeti példák sokaság hozom fel arra, hogyan alkotható meg a Nincs, azaz hogyan tudjuk a nemlétezőt a róla alkotott vélekedésünkkel értelmezhetővé és artikulálhatóvá tenni. És bár a regényhiányt körbeíró regény megírásával és megjelenésével ezen a problematikán valamelyest túlléptem, a nemlétező dolgok iránti érdeklődésem ezek után a szövegkalandok után mégis töretlen maradt, mi több, kis privát esztétikai elméletet is építettem rá, mondván: az esztétikum lényege abban a folyamatban ragadható meg, amelynek során a művészeti alkotás képes olyan erős képzeteket kelteni a befogadóban, hogy ezen képzetek az ő érzékelésében visszahatnak a valóságra. Az okadatolt Nincs és a szubjektív valóságba beavatkozó művészet felől közelítve:

egy nem létező etnikumnak saját személyemmel való megképezése olyan művészeti performansz, amellyel kísérletet tehetek arra, hogy az előítéletes gondolkodás valóságába beavatkozzam.

A Tárki kérdésére adott teljes válaszom: Pirézségem története, 2

Szólj hozzá! Címkék: irodalom művészet semmi performansz piréz télikert

Mikor hallott először a pirézekről?

2016.02.18. Balla D. KároJ

bdk-pirez-nagy.jpgPontosan emlékszem, hogy a pirézekről jóval születésem előtt déd- és nagyszüleimtől hallottam először. Ültünk az Ung partján, lábunk belelógott a metaforáktól hemzsegő zavaros és kissé büdös vízbe – ők pedig egymásnak adták egy végtelen történet szálát. Anyai nagyanyám kezdte egy hazulról hozott székely mesével, arról szólt, hogy az idegenbe szakadt kicsi pirézre rászakadt a Retyezát, de ő csodával határos (dehogy határos, éppen hogy nem!) módon kiszabadult és meg sem állt apai dédnagyanyám cipszer (szepességi szász, javítana ki apám) falujáig, hogy részt vegyen egy véget nem érő pünkösdi richtagolásban (szomszédoló mulatság), ám addig-addig szomszédolt, míg az Ószövetségben találta magát, onnan meg anyai nagyapám idézte meg héberül, a Próféták Könyvéből, amelyben írva vagyon a pirézek igazsága. Előkönyörgő apai dédapám sem maradhatott rest, tudta ezt az igazságot ő is, épp csak az ő szájából Károli Gáspár nyelvén gördült tovább a történet. De nem mondhatta sokáig, mert a lábunkat addig csak csiklandozó metaforák közben falánk szimbólumokká híztak az Ungban, jobbnak láttuk odébbállni. Az idő is rosszra fordult, emlékszem, súlyosan zuhogott a forró nemzeti eső és kíméletlenül fútt a fagyos liberális szél, szinte menekültünk, míg végre menedéket találtunk egy hatalmas szivárványszín sátorban. Összebújtunk. Én ott és akkor tökéltem el, ha végre megszületek és felnövök, derék piréz lesz belőlem.

A történet és a Tárki kérdéseire adott válaszom folytatása: Pirézségem története

 

Szólj hozzá! Címkék: interjú történet piréz tárki

Pirez másik külföldban

2016.01.29. Balla D. KároJ

Ne bántsátok a Pirézeket! - Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Kislány! Menjünk utazni külföldhoz, ne keményen dolgozik, kellene bevételsz idő relaxációnek” Megfontoláok hogy, Ő helyreállít volt. Ezenkívül, nem sokáig külföldök, cask dolgolom és itthon vagyok. idő volt főnökamért vissani az ő ország egy hónapért.  Yah Huh! Időam volt nem dolgolni. Azután, a főnök megy, én megyek külföldhoz barátnővel. Megyünk olcsó jegyvel kettő napnak. Nagyon izgatottunk latni másik külföldban. Délután epülésami volt. Közben repülőgépben vagyunk, Sok nyelvenek vannak, hogy nem tudunk.Valami emberek zajos, Baba sírás. Valaki akar iszik, de ők kell veszni. Nem bőkezű szerviz ez légitársaság, hanem elad italak. Hozunk is ételek. Rostonsült disnóhús és rizs volt. Mi megfontolász? Büdös lesz vagy nem???? Igen, persze büdös volt. Késő megérkezikunk. Azután megérkezikunk, meglepunk miatt új repülőtér volt és szép, Kellunk keresni a szálloda miatt nem helyfoglalásunk előbb. 7 ora volt. Beülünk egy taxiba.Miatt este volt, nem tudunk hely és szép lányok (oh ohh, tréfaok).Taxi hajtó nem angolul beszél, éppen cask helyi beszél. Rendben! Jelző kézet bánikunk. Regel utazunk. Fogásunk a taxi. Ő nő. Ő nagyon kellemes ember. Ő hoz nekünk latni a varosban. Megyunk Templomba, Parkba, Áruházba. Cérnametéltek eszünk, huh!!nagyon finom. Nagyon tezsik. Jelző kézekvel bezsélgetunk. Furcsa nekem volt.

Kiköltözök kell minden nyersanyagak másik helyra. Elintézek másik tárgyok majdnem egész napi és kell lehozok autora miatt lakasom a hegyen van. Nagyon fáradt vagyok de meg kell csinálok. Én nagyon tetszik a lakik miatt az van hegyen, a nagyon gyönyörű kilátásek, nyugalom hely, és tiszta. Modorában az lakas olyan mint az házat. Nagyon! Nagyon! Szeretem látom az hegy amikor én nyitva az ablakak. Gyakran hallom az csipog hegytől. Fogásom hozott érintni az termesyetet .Díszítek is tojások húsvétra. Lógom tojásat ablakon. Azt nem gyönyörű, hamem ez igen. Sajnos, kivonom tojások ablaktól. Az gyönyörü idő volt a múlt héten. Néhány virágzás vannak a lakas előtt. Az nagyon szép nekem. Nem szeretem kiköltözni, hamem kell kiköltözök. Remélem, van kilátás lesz vissza az lakas újból

Szólj hozzá! Címkék: történet vendégposzt

a pirézek hol élnek? hol van pirézia? kik a pirézek és honnan jöttek? - keresőoptimalizálás linképítés; hol élnek a pirézek és hány piréz él magyarországon; seo piréz műhely; piréz gyerekműhely; linképítő tartalommarketing; boríték címzés külföld; harcias kaukázusi nép tagja; nemzetközi címzés; piréz jelentése; level cimzes magyarorszagra; pirezek; szabad pirézia; releváns kontextus; az arvisura piréz pénz keresés | kik a pirézek - balla.biz
süti beállítások módosítása