A pirézek újkori feltűnését követően (Tárki, 2006) a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált.

Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.

Piréz alapelvek

  • a piréz teljes tudásával törekszik arra, hogy eszményei sértetlenek maradjanak
  • a piréz az eszményeit, alapelveit veszélyeztető kényszereknek minden erejével ellenáll
  • még a legszorongatottabb helyzetekben és a legerősebb kényszerek közepette is hisz a döntés és választás lehetőségében
  • ezt a döntési pozícióját a piréz minden áron igyekszik megtartani és gyakorolni

Piréz Arvisura Seo

A pirézek nemzeti attribútumának számít az ősi hagyomány, a piréz keresés optimalizálása. Ez mára valódi Arvisurává tökéletesedett. Aki nem hiszi, járjon utána örömtáncot. Helyezés javítás, weboldal seo

Honlap-optimalizálás:

Piréz előzmények

Piréznek lenni, mondd, mit jelent?

Hogy kik a pirézek és mit jelent piréznek lenni? Leginkább nyilván valamiféle érzékenységet és speciális (illetve hogy szerintem nagyon is normális!) igazságérzetet. Toleranciánál többet: szolidaritást. Mindazokkal, akik valahol valamilyen módon elszenvedői különbözőségüknek, másságuknak, kisebbségi helyzetüknek.

Ugyanakkor szentül vallom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy a piréz a mádféleséget nem gondolja sorsverésnek, hendikepként, hanem igenis értékként tekint rá akkor is, ha épp emiatt adódik bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nem a különbözőséggel van ugyanis baj, hanem azokkal, akik ezt nem kedvező és kívánatos, hanem hátráltató és elhárítandó körülménynek tekintik.

Különbözni ugyanis jobb, mint hasonlítani. Ami annyit tesz, hogy piréznek lenni jó.

piréz blog - bdk

Egy piréz Kárpátalján - bdk blog

politika | közélet | diszkrimináció | pirézekkel szembeni előítélet | xenofóbia - idegengyűlölet | nemzeti, etnikai kisebbség | előítéletek | empátia | befogadás | tolerancia | üvegház - ajtó-ablak gyártás, télikert | üzenet küldés | mobil marketing | csaba net: laptop szerviz - dell akkumulátor | hány piréz él magyarországon? | hol laknak a pirézek? - linkfelhő - szófelhő - kulcsszavak Google-kereséshez: nép, népesség, népcsoport: pirez kisebbseg -

Hol élnek a pirézek?

honnan jöttek és hány piréz él Magyarországon; piréz jelentése; hol van pirézia; google keresőoptimalizálás, kreatív linképítés; levél külföldi címzés; hol élnek a pirézek és hány él magyarországon; level cimzes magyarorszagra; nemzetközi címzés; külföldi levél címzés; piréz gyerekműhely | kitalált etnikum, nem létező népcsoport - arvisura alapítvány

Blog leírása

Piréz blog. Kik a pirézek, mit jelent piréznek lenni. Előítéletek, idegengyűlölet: a kirekesztés ellenesség szimbóluma. Tolerancia, befogadás

Utolsó kommentek

A piréz folklór mindenre választ ad

2022.02.15. Balla D. KároJ

NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGED

pirez-transzfer.jpg


Piréz Kódex (kultúrtörténeti szakfolyóirat), 4652. évf. 2,6180339... szám
Kiadó: Pirézségkutató Intézet
Szerző: Bergerhozen E. Balázs

A szerző bemutatása: BEB a Piréz Közszolgálati Szemináriumon szerzett Felkent Pirézségkutató végzettséget. Elsőként írta le tudományos igényességgel a piréz drótcsavarók énekeit, szakmai ismertsége akkor vált széleskörűvé, amikor kimutatta és feltérképezte a piréz mondák hatását Arany János költészetére. Alapműként tartják számon az Osszián-énekek és a középkori piréz punkzene fejlődéstörténetét bemutató tanulmányát. Úttörő munkát végzett és mértékadó alapossággal mutatta ki a kapcsolatot Janus Pannonius és az Einstürzende Neubauten (https://neubauten.org) ábrázolássematikája között. Az utóbbi években kutatásának fókusza a piréz mondákra, eredettörténetekre irányult. Figyelemmel kíséri az ősi piréz énekeket megszólaltató zenészek tevékenységét, szakmai tanácsokkal látja el az autentikus piréz motozaga avatott előadóit. A Pirézségkutató Intézet képviseletében közreműködött a nemrég elkészült, bámulatos képi világú film, a Futtatódombi csata megelevenítésében, mely az első olyan, nagy költségvetésű (19 Mrd forint) történelmi animációs film, melyet a Commodore 64 (https://hu.wikipedia.org/wiki/Commodore_64) számítógép részletgazdag grafikájára írtak.

NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGEDI, HOGY SZÁLLJ

Abstract

A nemzedékeken átívelő piréz népszokás-tudástranszfer két eleme, azaz a teremtésmítosz és a tanító-szórakoztató történetmegjelenítés vizsgálata képezi a tárgyát a tanulmánynak. A munka leíró, rögzítő jellegű, nem operál összehasonlító, különbségképző eszközökkel, mivel egy átfogó kutatás alapjait kívánom megteremteni. A cél tehát az alapvetések rögzítése, nem a nagyívű következtetések levonása. Alapvetően saját levéltári kutatáson, valamint élő piréz hagyományok gyűjtésén alapszik. Kiemelt célként határoztam meg az élő piréz népzene elkötelezett művészei által megszólaltatott művek történeti hátterének megvilágítását, valamint annak bizonyítását, hogy Isaac Newton és Terry Gilliam soha nem kávézott egymással.

Kutatóként külön öröm számomra, ha a kortárs művészet értő tudással fordul a piréz hagyományokhoz. Ennek ékes példája az Apunk_a_punk együttes legújabb dala; ebben felhangzik az ősi piréz mondakönyv legfontosabb, címadó mondata, mely jelen tanulmányom címe is: Nem a föd marasztal, az ég nem enged… Azonnal korrigáljunk is! A dalban ennek a fontos mondatnak egy rövidített, pontosabban egy rövidült változata jelenik meg. Maga a rövidülés nem példa nélküli a mondavilág-népdal-mondókák folklórhármasában, hiszen az egyes kultúrák gyakran emelnek be más kultúrákból alapigazságokat, melyeket aztán a saját szöveghasználatukra, kifejezőkészletükre szabnak, a didaktikus leírást felváltja az érzelmi elemeket is felvonultató tömörülés. Ebben az esetben viszont másról van szó, amely önmagában is nagyon érdekes. De erről majd később…

A piréz mondák visszatérő eleme az égben lebegés, a súlytalanság. Tekinthetjük ezt akár metaforának is, hiszen minden történeti nép hiedelem- és habitusformáló ősi énekeiben megjelenik a szabadság, a könnyedség, a jólét iránti vágy ábrázolása. Különösen igaz ez a pirézekre, akik a történelem viharaiból szerencsésen kimaradva boldogan, pozitív hozzáállással építették társadalmukat, szervezték meg közösségi kapcsolataikat. Ennek lenyomata az az önfeledt gondtalanság, mely a pirézek népszokásaiból is árad.

De! Ennél sokkal többről van szó. A legelső írásos emlékek előtti korból származó rajzokon is tisztán kivehető, hogy kiemelt szerepet kaptak azok a „dolgok”, melyek szabadon szállnak, melyek súlytalanok. És itt nem az általánosan elterjedt szél, madár, illat témákra kell gondolni, hanem az egyéb prehisztorikus kultúrákban teljesen szokatlan „dolgokra”. Példaként a mágneses lebegésre kell ez esetben gondolni, mely egyéb ősi kultúráknál soha nem jelenik meg.

Azt tudni kell, hogy a piréz hiedelemvilág alapmotívuma egy ősrobbanás,

mely során olyan világ alakul ki, melyben nincs tömegvonzás. Azaz minden súlytalan, viszont szabadon áramlik az energia.

A piréz hiedelemvilág szerint az ősrobbanás egy végtelen, soha véget nem érő jelenség. Sőt! Addig tart a világ, amíg tart a robbanás; ha lecsengene a robbanás, akkor vége lenne a világnak is. Az ősi ábrázolásokon tisztán látszik, hogy a hiedelemviláguk szerint óriási sebességgel áramlik az energia minden irányban, és ez az energia vesz a vállára minden olyan dolgot, mely érzékelhető. Így a fényt is, pontosabban a fotonokat. Az ősi pirézek úgy képzelték, hogy van egy feketén fénylő áramlás, melyet csak a pirézek látnak. Ezt elnevezték sötét energiának. Sajnos a magyar nyelvben a sötét energia vészjósló, kísérteties hangzású, de a piréz eredettörténetben ez maga a mozgatóerő, ez maga az élet. Megjegyezzük, hogy más kultúrák is átvették az energia áramlásának hiedelmét, elég, ha a keleti csí áramlására gondolunk. De míg a csí áramlása csak az élő szervezetekben található meg, a sötét energia viszont áthat mindent, mozgásban tartja a világ minden porcikáját.

Ahogy említettem, a piréz kultúrában semmiféle baljós felhangja nincs a sötét energiának, inkább olyan szerepet tölt be ez az erő, mint a magyar kultúrában az áradó napfény, a melegség. A piréz népmesék nem lovakon száguldozó királyfikról szólnak, hanem az energia hátán érkező kölcsönhatásokról. A piréz népmesékben nem a rossz és a jó csap össze. Egyáltalán nem csap össze senki semmivel. A piréz gyerekek vidáman nevetgélnek az egymással szemben áramló sötét energia egymást ki nem oltó tulajdonságán, valamint különösen hahotáznak, amikor valamely oktondi piréz kisfiúcska a gravitációs hullámok mögé a gravitonok kvantumos áramlását képzelgi.

Mint minden kultúrában, természetesen jelen vannak az erotikus vagy az erotikusságon túlmutató, csak felnőttek számára ajánlott mesék is, melyek visszatérő szereplője a pajkos Higgs-bozon.

Maga az őstörténet és az eredetmonda-történetek két fő könyvbe foglaltattak az évszázadok alatt. Az ószövetségi résznek tekinthetjük az első könyvet, melyre általában a Kozmikus szoftver néven hivatkozunk, valamint az újszövetségi jellegű könyvet, melynek címe e tanulmány címe is. És itt álljunk meg egy szóra! Jelen tanulmányom elején felvillantottam, hogy a koherens, kifejlett kultúrákban természetes, sőt az adott kultúra fejlődését, végső soron fejlettségét bizonyító jelenség az, hogy valamely cselekménycsoport önálló hivatkozási megnevezést „kap”, azaz egy jelenségcsoportot egy egyre rövidülő, viszont egyre nagyobb intertextuális jelentéstartalommal felruházott mondat vagy név ír le. Ez a rövidülés átmegy valamennyi, a kultúra fennmaradása szempontjából fontos elemen, azaz a zenén, a verseken, a meséken, a mondákon. Elég, ha az orosz Baba Jagára, a spanyol Maldororra vagy a magyar Vasorrú Bábára gondolunk. De a neveken túl milyen jelentéstartalma van annak, ha azt írjuk le, hogy „Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl…”? Ez a néhány szó mennyi mindent juttat eszünkbe? Nincs olyan ember Magyarországon, aki ne tudná ezt a mondatot valamilyen formában folytatni. Így vannak ezzel a piréz gyermekek is, számukra ez a sokrétű, számtalan emléket felidéző, értelemre és érzelemre ható állapot áll be, ha meghallják, hogy Nem a föld marasztal… Igen, ezzel elárultam, hogy a második könyv címe: Nem a föld marasztal, az ég nem enged.

De mikor és miért változott meg ez a fontos, ősi mondat? Hiszen a tanulmány elején leszögeztük, hogy az eredeti szöveg így szólt: NEM A FÖLD MARASZTAL, AZ ÉG NEM ENGEDI, HOGY SZÁLLJ. Ez a rövidülés a már korábban leírt, a fejlődő kultúrákban megfigyelhető, a népi bölcsességek esszenciális, lényegre törő sűrítésének hozadéka, melyet először a nemzetközileg is ismert piréz költő és gondolkodó, Isaac Newton használt írásban. Egyes feltételezések szerint azért, mert Newton hitt a tömegvonzás teóriájában, ezért próbálta a mondat jelentését csorbítani.

De ma már tudjuk, hogy szó sincs erről. A newtoni gravitációs törvények teljesen összeilleszthetők a piréz világnézet elemeivel, de Newton felületes leírása miatt ott maradt a látszólagos ellentmondás. A kutatásaim egyértelműen bizonyították: csupán arról van szó, hogy 1656 májusában Newton a granthami templomkertben odalépett egy nagyobb iskolatársához és azt mondta: Nem tudod kimondani azt, hogy Vujity Tvrtko! Az iskolatárs valóban nem tudta kimondani, viszont gyomron vágta Newtont, aki a földre esett. A nagyobb gyerek fölé hajolt és azt kérdezte: Elszálltál? Newton a pirézek szent könyvére innentől már csak rövidítve hivatkozott, s dacból nekiállt normálisan tanulni. Viszont amikor megírta a Természetfilozófia matematikai alapjai https://hu.wikipedia.org/.../Philosophiae_Naturalis... című könyvét, akkor egyszer sem említette már a „Nem a föld marasztal, az ég nem enged” mondatot, pedig a könyvében gyakorlatilag piréz népmeséket gyűjtött össze olvasmányos, könnyed formában.

Könyvének – nem mint könyv, mert nem sokat adott el belőle, hanem mint tudományos munka – sikerén fellelkesedve kezdte meg a binomiális tétel kidolgozását. Sokszor időzött az 1652-ben Londonban megnyílt Cornhill kávézóban, mivel szerette a feketekávét kevés tejjel, akárcsak Terry Gilliam. Binomiális tételére 1983-ban hivatkozik a piréz tudományos műveket közérthetően magyarázó Monty Python társulat „Az élet értelme” című művében. Viszont ott Newtont mint már elhunyt tudóst említik, tehát egészen biztos, hogy – bár mindkét tudós szerette a feketekávét kevés tejjel – soha nem kávéztak együtt. Ennek a felismerésnek a tudományos jelentőségét ma még megbecsülni sem tudjuk.

Függelék - Szöveggyűjtemény:


I. Piréz népmese – részlet

– Szia Nagypapa! Mesélsz nekem valamit a gravitációról?
– Persze! Mit szeretnél hallani? Mire vagy kíváncsi?
– Hát arra, hogy szerinted a gravitáció makro- és mikrofizikai megközelítése ma ellentétben áll egymással? Az egyik legalapvetőbb erőt nem tudjuk beilleszteni a részecskefizika standard modelljébe, de a kozmológiai modellünk sem ad magyarázatot a vonzástörvények eredetére. Miként Newton, úgy Einstein sem adott magyarázatot a tömegvonzásnak nevezett jelenség okára: Newton megállapította az egymáshoz gravitáló testek törvényeit, de testek közötti vonzerőről ő sem beszélt, Einstein pedig azt mondta, hogy a téridő görbülete határozza meg a gravitációt. Azonban mindkét elmélet a jelenség leírására szorítkozik csupán; ezért keresik ma a részecskefizikusok a gravitont, pedig ennek gyökeresen ellentmond az einsteini leírás, miszerint tömegvonzási erő nem létezik, csupán gravitációs jelenségről, hatásról beszélhetünk, amit a tér torzulásaival indokolunk. Száz éve még nem tudhattuk, hogy tágul a világegyetem, azt pedig csak 20 éve ismertük fel, hogy gyorsulva tágul. A rejtélyesnek tekintett sötét energia döntő szerepére is csak a közelmúltban jöttünk rá. A mindent kitöltő, álló éter elméletét megcáfolták, azonban a fénysebességgel haladó és minden irányba ható erő, relativisztikus éter bevezetése elvezet egy alternatív kozmológia felvetéséhez. Ehhez a négyzetes törvényektől a Higgs-mező tulajdonságaival bezárólag vonultatnak fel érveket. De akkor hogy van ez az egész, Nagypapa?
– Tudod, kisunokám, háttal nem kezdünk mondatot. Ezért nem is válaszolok.

II. Piréz gyermekmondókák, kiszámolók, csúfolódók

  1. Az általános megfogalmazás szerint a gravitációs erő egyetlen feltétele és oka a testek tömege. Egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt, csuhajja.
  2.  Az energia és a tömeg ekvivalens jelenségek, melyekre a fénysebesség által meghatározott inverz négyzetes törvény érvényes, hejde ripityom.
  3.  A gravitációs hatás fénysebességgel terjed, a kifejtett erőt a távolságtól függő inverz négyzetes törvény írja le, fikomatta!!!
  4. Az elektromágneses hatás fénysebességgel terjed, te vagy a fogó, a jelenségre szintén inverz négyzetes törvények érvényesek.
  5. A neutrínók fénysebességgel mozognak a tér minden irányából. Nem illik a jelenlegi képünkbe, hogy miért van a neutrínóknak minimális tömege. Kivéve a gyevi bíró képletében.
  6. A világegyetem az ősrobbanásban született, és mivel a világegyetem ma is gyorsulva tágul, így ez a robbanás még mindig „folyamatban van”, kedves édesanyáááám!
  7. A világegyetem tágulásáért a sötét energia a felelős, a legnagyobb léptékeken fénysebességhez közeli távolodást idézve elő. Mai ismereteink szerint a sötét energia a világegyetem összes energiájának nagyjából 70 százalékát teszi ki. A sötét energiát irányfüggetlen hatásnak feltételezzük, ezt kapd ki!
  8. A Higgs-mező hozza létre a részecskék tömegét, az ebben Higgs-részecskeként érzékelt jelenség az első skalár részecske, a Higgs-mező tehát szintén irányfüggetlen ingyombingyom.
  9. A Higgs-mezőt és a Higgs-részecskét nem tudjuk megfigyelni, csak az általuk keltett és másként nem magyarázható másodlagos jelenségeket, antanténusz.
  10. Az Új Standard Kozmológia szerint a világegyetem korai szakaszában nagyon gyors, a fénysebességet is meghaladó tágulás (infláció) figyelhető meg, ezt követően lassulva táguló szakasz következett, megérett a meggy, majd a sötét energia felülkerekedése miatt mintegy 6 milliárd éve gyorsulva tágul az Univerzum.
  11. A sötét energia sűrűsége nem változott gyorsan az idővel, esetleg állandó is lehetett, összhangban az Einstein által bevezetett kozmológiai állandó mint konstans energiasűrűség fogalmával. Az anyag sűrűsége csökken a tágulással, ipiapacs, a sötét energia viszont nagyjából állandónak tűnik.
  12. Az általános relativitás szerint nem lehet megkülönböztetni az egyenletes gyorsítást az egyenletes gravitációs mezőtől, így a tehetetlen és a gravitációs tömeg alapvetően ugyanaz. Az általános relativitáselmélet minden jóslata, a téridő görbültsége is ebből az alapvető elvből származtatható, bociboci.
  13. A gravitáció és a mozgás fogalmai szorosan összefüggenek egymással, valamint a tér és az idő geometriájával és a vásárba félpénzzel!

III. Piréz mondatöredék a sötét energiáról

– Mondd, kocsmáros! Megjött már a sör? Mert innék. Vagy milyen anyagod van? Ki szállította? De csak tiszta forrásból! Nur aus reiner Quelle!, ugye.
– Tudod, Sötét Lovag, a fénysebességgel minden irányba táguló térben a sötét energia viszi magával az anyagot, a sűrűség által meghatározott arányban áthaladva az anyagon, bizonyos arányban megkerülve az objektumot (ezzel látszólagos téridőgörbületet okozva, valamint két test között a kitakarás által létrehozva a gravitációként megismert jelenséget). Mi az anyagot tudjuk csak megfigyelni és ebből a térre nézve következtetéseket levonni. Ez azonban téves is lehet, ha az anyag részben sötétenergia-áteresztő, ezzel ugyanis a tér tágulásáról nem jutottunk információhoz, csak a benne lévő „nyomjelzők” sebességéről. A nyomjelző a foton és a többi, fénysebességgel haladó részecske, hullám, kölcsönhatás. A „nehéz”, „tömeges” anyag – mely az atomok közötti térben és az atomokban lévő, az atommaghoz képest gigászi térben átereszti a sötét energiát – csak egy lomha sziklához hasonlatos a száguldó folyóban. Ennek ellenére ideért már a sör.
– Tudd meg, kocsmáros, hogy a Hubble-állandó az egyre távolabb lévő objektumok között szintén a távolság négyzetével arányosan nő, mivel a két objektum közti távolságokon az „üres” tér akadálytalanul tágul, s minél nagyobb ez a terület, annál nagyobbnak érzékeljük a sebességet a két objektum között. Na de ne má, öcsém…! Akkor a sötét energia, a Hubble-jelenségek és a gravitáció ugyanazon jelenségeknek más-más oldalról történő leírásai?
– Sötét Lovag! Azt mondod, semmit sem tudunk a sötét energiáról azon kívül, hogy létezik, de ez nem igaz. Nagyon sok mindent tudunk róla, csak eddig ezek az ismeretek a gravitáció és a táguló világegyetem, a Hubble-állandó címszavak alatt szerepeltek. Meg most már a Higgs-mezőnél is.
– Értsd már meg, kocsmáros, hogy a sötét energia az ősrobbanásnak nevezett, ma is javában tartó jelenség lökéshulláma, belső feszítőereje, nyomása. Hogy miből áll, az nem is lényeges most: tekintsük elsősorban hullámnak, szuperfinom, minden irányban fénysebességgel száguldó éternek, s ezzel az áramlástanhoz kerülünk közelebb. Az anyag sötét energiát áteresztő képességéből következő „kitakarás”, azaz a gravitáció jelensége a világegyetemben lévő anyagcsomók (galaxishalmazok, galaxisok, csillagok, bolygók...) között egyfajta „kitakarási hálót” alkot. Ezt feszíti szét egyre inkább a sötét energia, a legtöbb anyagcsomó között távolodást okozva, de a közelebbi galaxisok közül néhány esetben közelítést hozva létre (ennek mértéke függ a két adott galaxis „mögötti” anyagmennyiségtől, hiszen az is kitakar, és összeadódva legyőzhetővé válik így a két galaxis között a sötét energia nyomása). Ezáltal egy jobbára egymástól távolodó anyagpontokkal tarkított erőszövet képe jelenik meg, amely bizonyos „kitakarás-torlódásoknál” visszafelé is gyűrődik, közeledést okozva két pont között.
– Ne má, bro! Mivel minden égitest hat mindegyikre (a gravitáció elviekben végtelen hatótávolságú, de négyzetesen gyengülő erejű), ezért a bolygópályák úgy képzelhetők el, hogy rengeteg kis kitérés, rázkódás, „kátyú”, billegés van a szabályosnak titulált keringési pályákban. Sosem áll csak a Nap hatása alatt a Föld, hiszen a Hold is állandó szereplő, de még a Plútó is, sőt a legtávolabbi csillag is hatást gyakorol a pályájára.
– Azért ez gravitonokkal elég nehezen elképzelhető…
– Na ebben egyetértünk, kocsmáros. Adod mán azt a sört vagy lekaszaboljam a családodat hetedíziglen?

IV. Piréz szerelmes líra

Miért MEGY egyáltalán a foton? Oh, mondd!
Magától? Nem, nem és nem!
Amint létrejött, kíméletlenül viszi a sötét energia,
s ha a foton valóban a sötét energián lovagol,
akkor megmagyarázható, miért megy
rögtön a születése utáni pillanatban
máris fénysebességgel, virágzó kankalinom.
De ha a sötét energia magával ragadja,
akkor mehet. Érted-e, napsugaram?


Összegzésül: a pirézek, különösen a piréz gyerekek bámulatos világnézeti érettsége, ösztönös fizikai tudása – ami áthatja az egész folklórjukat – ahhoz hasonlatos, ahogy a vándormadarak a mágneses mezőket érezve igazodnak el a világban. A piréz kisdedeknek a fénysebességes-éteres sötétenergia-gravitáció konkrét érzékszervi tény, gondolkodniuk sem kell rajta. Csak pajkosan kacagnak a világ bolondos ellentmondásosságán, miszerint taszításos és vonzásos modellel is leírható a gravitáció, de a taszításos egyszerűbb, kevesebb, csupán kettő önkényes alapfeltételt tartalmaz: a sötét energia fénysebességgel halad, az anyag pedig részben sötétenergia-áteresztő, ezekből már levezethetők a kölcsönhatások, érthető a mezők létezése. Az ösztönös gravitációérzékelés minden piréz sajátja, még a sumérok, a neandervölgyiek és az amőbák sem tudták ezt ennyire, sőt máshogy. A piréz folklór mindenre választ ad, így e sorok szerzője készül újabb forradalmi tények megvilágítására.


______________________________________________

A vendégposztot Bruder Balázs írta Böröcz Nándor A Kozmikus Szoftver c. könyvének és jegyzetének felhasználásával. Az eredeti megjelenés helye: https://www.facebook.com/apunkapunkzenekar/posts/120540870527997 

Szólj hozzá! Címkék: pirézek hagyomány népszokás vendégposzt

A bejegyzés trackback címe:

https://pirez.blog.hu/api/trackback/id/tr8317528020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
a pirézek hol élnek? hol van pirézia? kik a pirézek és honnan jöttek? - keresőoptimalizálás linképítés; hol élnek a pirézek és hány piréz él magyarországon; seo piréz műhely; piréz gyerekműhely; linképítő tartalommarketing; boríték címzés külföld; harcias kaukázusi nép tagja; nemzetközi címzés; piréz jelentése; level cimzes magyarorszagra; pirezek; szabad pirézia; releváns kontextus; az arvisura piréz pénz keresés | kik a pirézek - balla.biz
süti beállítások módosítása