Pirézekhez illő versmaraton. Civil kurázsi. Szolidaritásomat kifejezve ezzel a posztommal csatlakozom Az én József Attilám című versmaratonhoz, amely 32 óra 40 percen át tart József Attila budapesti szobránál. A részvevők piréziánus magatartást mutatva így tiltakoznak a szobor eltávolítása ellen. Én is indítottam ebben az ügyben magánakciót; lásd például itt: Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás • Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen

A versmaraton részvevőihez ezúton csatlakozva nagy kedvencemet, a költő egyik korai versét idézem fel ide. A fiatal József Attila több versében is az avantgárd hatás és a szürreális látásmód érvényesül; képei újszerűek, szokatlanok, gyakran az abszurditásig meglepőek. Az alábbi versben három olyan képe is van, amelyek engem már első olvasáskor (amolyan tizenöt éves forma lehettem) roppant módon megragadtak és talán túlzás nélkül állíthatom, hogy írói-költői látásmódom alakulásában meghatározó szerepet játszottak. József Attila idővel eltávolodott ettől a stílustól, de abban a nagy poétikai szintézisben, amelyet életművével teremtett, kétség kívül benne foglaltatik ennek a korai kalandnak minden izgalma és tanulsága. Valószínűleg én sem tudok úgy versbe kezdeni, hogy tudatosulva vagy tudat alatt ne derengene fel a fekete falak közt élő átlátszó oroszlán, a vérvörös falábakon elfutó idő vagy a kedves szavaiért sakkozó néma négerek.

József Attila

A BŐR ALATT HALOVÁNY ÁRNYÉK

 

Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között,
szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlak
nem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem,
te táncolsz,
nincsen betevő kenyerem és még sokáig fogok élni,
5 hete, hogy nem tudom mi van veled
az idő elrohant vérvörös falábakon
az utak összebújnak a hó alatt,
nem tudom, hogy szerethet-e téged az ember?
néma négerek sakkoznak régen elcsendült szavaidért.

1927. jan.

Tiltakozás: József Attila-szobor • József Attial szobra / tiltakozás • Tiltakozás: József Attila szobra

Mi ez, ha nem gúnykacaj Orbán Viktor politikai debütálásának eseménye felett?

Az Első Piréznek a lélegzete is elállt, amikor meglátta a közzétette képeket. Ezeket a festményeket Kerényi Imre alkotmányrendező rendelte darabonként 1,6 milláért. A száját tátó Első Piréz némi töprengés után rájött, hogy a képek nagy része paródia, vicc, irónia - nem pedig történelmi festmény. Vajon komolyan lehet-e venni az első világháború rajzfilmszerű, mulatságos ábrázolását vagy a Nagy Imre-temetés karikatúra-plakátját: mi ez, ha nem gúnykacaj Orbán Viktor politikai debütálásának eseménye felett? Vagy a trianoni döntés helyszínére kézigránáttal belépő Kun Béla és a felfeslett glóbuszt körülálló karikatúra-szereplők képe értelmezhető-e másként, mint a hamis történelmi köztudat nevetségessé tétele? Na és ez a falvédő? Nem annak az ájtatoskodó szemléletnek a gyilkos paródiája-e, amely az intézkedő rendőröket leples gonosznak, a randalírozó-gyújtogató-kődobáló-tankindító tüntetőket pedig angyaloknak próbálja beállítani?

Az alkotmány (bocsánat: alaptörvény) majdani díszkiadásában a magyar történelem nagy eseményeit illusztráló  képek készítői valószínűleg nem piréz festők - ilyenekkel Kerényi aligha állt volna szóba. Ám az bizonyos, hogy képeik mégis csikorgó piréz homokszemek lettek a létrehozni kívánt nagy nemzeti éthosz fogaskerekei között.

Kép után szobor:

Piréz tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen

• József Attila szobra - élőlánc-tiltakozás eltávolítása ellen
• Tiltakozás: József Attila szobra / élőlánc
• József Attila-szobor: tiltakozás - élőlánc az interneten
• Élőlánc: tiltakozás a József Attila-szobor körül
• József Attila szobra - tiltakozás
• Virtuális tiltakozás / élőlánc József Attila szobra körül
• József Attila-szobor - tiltakozás

1937. december 3-án hunyt el József Attila, a magyar költészet kiemelkedő egyénisége. Alábbi, 1922-ben írott versével emlékezik rá a piréz blog, felidézve a 2011-es webakciót is: tiltakozás szobrának eltávolítása ellen.

Mentés másként: József Attila költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatta. Az avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve részben elemi erejű változások közeledéséről (Nem én kiáltok), a modern nagyváros ellentmondásos világáról adott képet (Szép nyári este van), részben ősi igézések, népdalok és sanzonok, máskor mesék vagy zsánerképek hagyományosabb szemléleti elemeit társította merész, esetleg éppen bizarr asszociációkkal. Néha a szelídséget hirdeti (Tanítások), ismételten megszólal azonban soraiban a szociális lázongás is (Tiszta szívvel, Végül). Ez a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai költészetet hozva létre (Szocialisták, Tömeg, A város peremén, Mondd, mit érlel ...). Nem kerülték el azonban figyelmét az élet parányi mozzanatai sem (Hangya).

József Attila

BÚS MAGYAR ÉNEKE

Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.

1922

Virtuális élőlánc József Attila szobra körül

Magyar országgyűlési képviselők a budapesti Kossuth tér teljes átalakítására vonatkozó határozati javaslatot nyújtottak be. Elképzelésük törvényerőre emelkedése esetén vissza kellene állítani "a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát" - ez többek között az ott található közismert és közkedvelt József Attila-szobor eltávolítását is jelentené.

A magam módján - úgy is mint Első Piréz - ezúton internetes akció keretében indítom el tiltakozásomat az ellen, hogy a több mint 30 esztendeje „a rakodópart alsó kövén” békésen üldögélő kedves költőmet valamely idióta politikai felforgatótevékenység keretében méltó helyéről elmozdítsák.

December 3-áig teljes intenzitással folytatandó tiltakozó akciómnak azzal kívánok nyomatékot szerezni, hogy a Google keresőben publikációimmal elfoglalom a bizonyos keresőkérdésekre adódó találati listákat. Tervem: elérni azt, hogy javarészt e tiltakozás szövegei jelenjenek meg a következő keresőkifejezésekre:

• virtuális élőlánc
• élőlánc József Attila szobra körül
• Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen
• József Attila szobra - tiltakozás

Akciómhoz bárki csatlakozhat, tiltakozásom szövegét és emblémáját szabadon terjesztheti, népszerűsítheti, megoszthatja vagy újraközölheti - roppant fontos, hogy mindez a forrásul szolgáló oldalamra mutató link megadásával történjék (ha mód van szöveges link elhelyezésére, az a fentebb megadott keresőkifejezések valamelyike legyen!). Örömmel fogadok továbbá minden híradást, említést, akár csak egy puszta linket is. 

Oldalaimon időről időre beszámolok Google-eredményeimről, vagyis arról, élőláncom szemei megjelentek-e a találati oldalakon.

Az akció emblémája:

• virtuális élőlánc • élőlánc József Attila szobra körül • Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen • József Attila szobra - tiltakozás

Piréz javaslat: Dörner Györgyöt láncolják oda József Attila Kossuth-téri szobrához. Ezzel a színház és a szobor is megúszhatná azt, ami rá vár, még ha az utóbbi eléggé csúfos módon is.

Első látásra is nyilvánvaló, beleturkálva még inkább kiderül, hogy ez a nemzeti regiszter mennyire hamis hangon szól. Leginkább kormánypropagandának minősíthető, illetve egy olyan pártideológia szócsövének, amely valójában nem egyesíti, hanem megosztja a magyarságot. Önérzetes piréz nem regisztrálja magát Semjén kenetteljes mosolya alá.

Egy hete nem írtam a blogot egy hete, mert Húsvét volt. Tóhoz elmentünk családdal. Megtekinttünk sok antik helyet. Első nap, takarítotunk a házban.Az udvar tele volt  virágokkat. Um!! tavasz van. Téptem egy kis virágakat és tettem a víragakat tálba. Nagyon szeretem a virágokat mert ez tesz színesse az éeltemet. Este elsétáltunk a tóparthoz megnézni a naplementét, de késő volt. Ez a nap már végetért. Nem számit, majd lesz következő. Második nap, reggeli után kocsiútunk, és megálttunk parkolóban. Azután felzálltunk a vonatra és mentünk a hegyhoz. Az út fel a hegyhoz nagyon szép volt. a fák szép zöldek. Sétáltunk egy kicsit néztünk virágokat, patakot, fákat, azután mentünk vissza a vonathoz. Azután felsétáltunk félútról a várhoz. Hozzávetőleg 5 kílo meters volt. Nekünk megvan jó idő noha sétáltunk. Uh!!!!fáradt voltam.De nagyon jó volt mert  kicsit lefogytam. Ha! ha! nem tudtunk sétálni a céligment, beszállunk a autóba és mentünk az éterembe ebédre. Azután felsétálunk megnézni a várat. Ngyon régi. Uh!!vároban a levegő nagyon fress volt. Beszívtam és kefuitam gyakran a levegőt. Ez várat nagyon régi. azután, elmentünk a templomra. Nagyon szép a templombelül. Lehet római stilus. Tutod? nagyon hiányol baratom. Hát! nem tutom mert, de nagyon nagyon hiányol őt. Sírástam is. Mondtam anyam hogy " Nagyon hiányol barat" anya monta " ő nemsokára jön." Azután, jövtünk vissza a házban. Tudott megnézni a naplementét. Nagyon szép volt. Este találkotam a baratm. Nagyon örültam találkozni őt. Öleléstamtam őt. Harmadik nap, bementun a komphajótre és néztunk a falut, várot, tót. Ez nap nagyon örültam, jobban mint második nap. Mert baratm velem volt. Nekünk igazán romantikus idő tóra. Este ültünk a székre és néztunk a tó. Negyedik nap, megtekintettünk negynénihoz és nagyszűlőthoz. Ebédeltünk volt nagynéniom hézei. Ő nagyon kedves ember. Hoztunk víragotat neki. Ő nagyon örülta. Hozta is valamit nekünk. Azután, elmentünk nagyszűlőthoz, hogy elnek egy másik városban, de nem messze.Néztünk sok víragokat tanyara. Nagyon szeretem. Baratm igazán kedves ember. Mondta " Rendben, leálltunk a autó és vettünk képekat". Uh!!!!nagyon jó volt és nagyon örültam. Ez idő lesz tele víragokat tanyara.  

piréz és magyar törzsek - népcsoport - tudomány - arvisura - seo - történelem

Ferenczfi János írása:

A Tíz törzs nevében

Kis morfondírozás az avar-piléz* kontinuitásról

* Kétségtelen, hogy nehéz eldöntenünk, hogy  a cikkben szereplő (több, mint) népcsoportot piréznek, avagy piléznek nevezzük-e. A kutatói vélemények e tárgyban megoszlanak. Akik e népcsoport legújabb felbukkanásait a kontinuumból kiragadva értelmezik, hajlanak a piréz szóalak alkalmazására. Akik azonban a történelmi korok koordinátáin átívelő folytonosságra helyezik a hangsúlyt, azok a piléz szóalak pártján állnak, mint magam is. Az avar-piléz rokonság axiómája felől megvizsgálva, etimológiai, szómorfológiai értelemben, s nem különben a szemantikai konnotációra figyelemmel, a piléz szóalak alkalmazását megalapozottnak tekintem.

László Gyula történészi munkájának néhány eleme vitatott. Igaz, olyan elemekről lehet szó e vitákban leginkább, amelyek bizonyos fokig vagy hitkérdések, lévén igazolni és cáfolni egyaránt túl nehéz, - vagy dogmát döntögető kérdések, lévén, hogy evidenciának vélt tételek újragondolását vetik fel. Az alábbiakban, a magam laikus módján tisztelettel kezelem az ő elméletét. Mivel azonban nem vagyok történész, s ennek az írásnak a célja nem a történelem eseményeinek tudományos elemzése, így bizonyos fokig elvonatkoztatok a történelemtudománytól, s a tanulságokat a magam önkényes módján, de azért úgy hiszem, teljes joggal vonom le.

Valld magad Piréznek!

Ezzel a címmel szervez akciót a Facebookon Ferenczfi János. Aki csatlakozna, ide kattintson.

Ezúton üdvözlöm a kezdeményezést és köszönöm a meghívást, azonban - mint magánpiréz - a kollektív pirézgyakorláshoz nem csatlakozhatom. Ellenben kívánok eredményes és szórakoztató piréziádát.

Bármilyen jó író és a pirézek bármennyire is szeretik a regényeit, szerencsétlen nyílt levele óta biztosak benne, hogy Kertész Ákos magyar író nem piréz. Ezen a szomorú tényen mit sem változtat az, hogy a Kossuth-díjas alkotó utóbb nyelvileg helyreigazította legkifogásoltabb mondatát az alábbiak szerint:

A „Kertész Ákos nyílt levele az Amerikai Népszavához” című publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. (forrás)

Jómagam erre az alábbi parafrázist tartom a legautentikusabb piréz reagálásnak:

Úgy tűnik, igen derék pirézek a kárpátaljai állatvédők, máskülönben ez a kedves gesztus aligha jutott volna eszükbe.

Kárpátalja díszpintye

Igazi piréziánus cselekedetet hajtott végre az ismert blogger, Bognár László (El Lobo), a SEO-tudományok avatott tudora. A Népszava ellen nemrégiben indult eljárás okán - szolidaritása jeléül - blogot nyitott a Népszava Online felületén: ellobo: Seológus blog. Tette mindezt annak ellenére, hogy, mint írja, a lap kicsit talán "jobban billen balra", mint ő maga, s a blogfelület is "aligha áll a nemzetközi blogtechnika élvonalában".

Nemes gesztusáért a civil kurázsi jegyében Bognár Lászlót a Piréz Blog ezennel pirézzé avatja és fogadja.