A pirézek újkori feltűnését követően (Tárki, 2006) a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált.

Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.

Piréz alapelvek

  • a piréz teljes tudásával törekszik arra, hogy eszményei sértetlenek maradjanak
  • a piréz az eszményeit, alapelveit veszélyeztető kényszereknek minden erejével ellenáll
  • még a legszorongatottabb helyzetekben és a legerősebb kényszerek közepette is hisz a döntés és választás lehetőségében
  • ezt a döntési pozícióját a piréz minden áron igyekszik megtartani és gyakorolni

Piréz előzmények

Piréznek lenni, mondd, mit jelent?

Hogy kik a pirézek és mit jelent piréznek lenni? Leginkább nyilván valamiféle érzékenységet és speciális (illetve hogy szerintem nagyon is normális!) igazságérzetet. Toleranciánál többet: szolidaritást. Mindazokkal, akik valahol valamilyen módon elszenvedői különbözőségüknek, másságuknak, kisebbségi helyzetüknek.

Ugyanakkor szentül vallom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy a piréz a mádféleséget nem gondolja sorsverésnek, hendikepként, hanem igenis értékként tekint rá akkor is, ha épp emiatt adódik bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nem a különbözőséggel van ugyanis baj, hanem azokkal, akik ezt nem kedvező és kívánatos, hanem hátráltató és elhárítandó körülménynek tekintik.

Különbözni ugyanis jobb, mint hasonlítani. Ami annyit tesz, hogy piréznek lenni jó.

piréz blog - bdk

Egy piréz Kárpátalján - bdk blog

politika | közélet | diszkrimináció | pirézekkel szembeni előítélet | xenofóbia - idegengyűlölet | nemzeti, etnikai kisebbség | előítéletek | empátia | befogadás | tolerancia | üvegház - ajtó-ablak gyártás, télikert | üzenet küldés | mobil marketing | csaba net: tömeges sms - télikertépítés | hány piréz él magyarországon? | hol laknak a pirézek? - linkfelhő - szófelhő - kulcsszavak Google-kereséshez: nép, népesség, népcsoport: pirez kisebbseg -

Hol élnek a pirézek?

honnan jöttek és hány piréz él Magyarországon; piréz jelentése; hol van pirézia; google keresőoptimalizálás, kreatív linképítés; levél külföldi címzés; hol élnek a pirézek és hány él magyarországon; level cimzes magyarorszagra; nemzetközi címzés; külföldi levél címzés; piréz gyerekműhely | kitalált etnikum, nem létező népcsoport - arvisura alapítvány

Blog leírása

Piréz blog. Kik a pirézek, mit jelent piréznek lenni. Előítéletek, idegengyűlölet: a kirekesztés ellenesség szimbóluma. Tolerancia, befogadás

Utolsó kommentek

A piréz Arvisura

2016.06.17. BDK

arvisura-letoltes-konyv-seo.jpgA Tárki-interjú befejező részében hoztam szóba az Arvisurát, illetve piréz akciómat a weben, pontosabban az internetes keresőtalálati listákon. Ennek lényege az volt, hogy a kifejezés eredeti jelentésével kapcsolatos honlapok közé a sajátjaimat is becsempésszem, és a kulcsszavas Google-keresésekkel ezek előkelő helyen szerepeljenek, megingatva azok meggyőződését, akik igaznak gondolják az Arvisurák kohász szerzőjének fiktív őstörténetét. A Tárki munkatársának kérdése így hangzott:

  • Mik a további tervei a pirézekkel?

Válaszomban kifejtettem, hogy szerencsére nem vagyok abban a helyzetben, hogy terveim legyenek velük. Ha mondjuk egy illiberális hatalmi struktúra csúcsán pöffeszkednék, valószínűleg ellenállhatatlan kísértést éreznék a pirézek betiltására, esetleg deportálására. Csak egyetlen gombot kellene megnyomnom a propagandagépezeten és máris kiderülne, hogy a pirézek galád módon akadályozzák a rezsicsökkentést és ellenzik az évszázad nagy üzleti atomdurranását, emellett kirívó kockás inget hordva elveszik a magyarok közmunkáját, továbbá fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, mi több, aljas módon nem hajlandók összes pénzüket elveszíteni a nemzeti játékkaszinókban.

Efféle felhatalmazások és szándékok szerencsés hiányában és magánpirézi mivoltomban ennél sokkal szerényebb, de annál felemelőbb akciók távlata nyílik meg előttem. Serényen munkálkodhatom például az Arvisura meghekkelésén.

Arvisurák néven a magyarok színigaz őstörténetet tartják számon, eszerint a Szíriusz csillagról érkezett ősanya leszármazottai vagyunk, akinek kozmikus tudása egyfelől székely rovásírásos aranylemezek, másfelől beavatott hun-magyar-finnugor rovósámánok közvetítése, továbbá egy szovjet-manysi ejtőernyős partizán elmondása, leginkább pedig a kollektív tudatalattival közvetlen agyrádió-kapcsolatot létesítő ózdi kohász lejegyzése révén képezi a magyarság egyetlen hiteles eredettörténetét.

Két éve indítottam azt a piréz magánakciót, amelynek keretében igyekeztem a magam szerény eszközeivel pár homokszemet hinteni az Arvisura erőteljesen zakatoló fogaskerekei közé. >> a teljes szöveg főblogomban: Pirézségem története, 7

Szólj hozzá!

Piréznek lenni megrázó élmény

2016.04.05. BDK

arvisura.png<< kép: egy piréz megrázkódtatás után :) || A velem készült Tárki-interjú többek között negatív és pozitív élményeimről kérdezett. Előbbire példának azt hoztam fel, hogy pirézként belém csapott a nemzeti együttműködés istennyilája. Sajnos nem voltam leföldelve. Pedig ilyen esetekre mindig van a zsebemben egy gyufásdoboznyi szülőföld, meg lapos üvegcsében kevéske történelmi sorsverés, de sajnos pirézként nekem nem jutott a dobozkámba egyetlen rög sem a szívcsakrával ékesített Kárpát-medence őshumuszából, és az üvegecskémben sem kotyog az a búbánatban dúsan oldott jófajta trianoni szindróma, így én az engem megrázó pozitív és negatív villamos feszültségekre nem tudok úgy reagálni, mint azok, akik az említett öntudatápoló cikkekkel kellő mennyiségben rendelkeznek – ha meg fogytán lennének ennek-annak, hát annyit shopingolnak belőlük a nemzeti drogériában, amennyit elbír a tarsolyuk. >> A teljes szöveg: Megrázó élmény öntudatápoló cikkek hiányában

Szólj hozzá! Címkék: interjú közélet piréz

Komolyan kell-e venni a pirézeket?

2016.04.01. BDK

bdk-pirez-nagy.jpg(A pirézként engem megszólító Tárki-intúrjú ötödik-kérdésére adott válaszom)

Mi sem áll távolabb a pirézektől, mint a karót nyelt komolyság. Az én felfogásomban legalábbis a piréziánus elvszerűségbe bőven belefér a játék, a humor, az irónia vagy akár a hülye vicc. Sőt: nemcsak belefér, hanem a lényegéhez tartozik. Hát hiszen maga a piréz lét is afféle duplafenekű identitás, mert ugye a piréz egyik feneke az, amibe belerúgnak, de a másik az, amelyikkel nagyokat durrant az előítélesen gondolkodók orra alá.

Félreérti tehát ezt magatartást az, aki nem látja benne a kettősséget: komoly dolog az elszánt tükörbenézés és a másoknak a tükörrel való szigorú szembesítése – de ez remekül összefér a tükör-mögüli kikacsintás és gúnyolódó grimaszvágás mulatságos szerepjátékával. Ha pedig a piréz magatartás ilyen, akkor botorság lenne elvárni, hogy ezt a piréz attitűdöt mások komolyabban kezeljék, mint maga a grimaszokat vágó piréz.

Szólj hozzá! Címkék: humor pirézek piréz irónia

Piréznek lenni jó

2016.03.17. BDK

pirez.jpgA piréz szó értelmezési tartománya eléggé széles. A közbeszédben a leggyakrabban alighanem  egyfajta eufemizmusként használják: ilyenkor a cigány és zsidó helyett szerepel, még ám leginkább elítélő, ironikus felhanggal, és a jelentésébe valamilyen negatív jelző is belesűrösödik, lényegében az értelme ilyesmi: „büdös cigány”, „idegenszívű zsidó”. Előfordulhat enyhébb változat is, amikor tisztán rasszista és antiszemita tartalom nem feltétlenül társul hozzá, inkább csak lekezelés, „jópofizás”, összekacsintás a hallgatósággal/olvasókkal: ugye tudod, kikre gondolok. Létezik az eredeti kontextushoz közelebbi, ugyancsak negatív értelmű használat is, amikor a pirézek „gyanús, idegen népség” jelentésben kerülnek szóba. Nem csodálkoznék, ha akadna, aki 2016-ban a migránsokat nevezné így.

Azt gondolom, ez a negatív szóhasználat sajnos természetesnek számít egy olyan társadalomban, ahol a liberális is szitokszóvá válhatott. Éppen a szabadelvű gondolkozás, a nyitott világszemlélet, a toleráns és empatikus magatartás visszaszorulásának a következménye az, hogy mindenki gyanússá válik, aki nem egy ideálisnak gondolt, uniformizált többséghez tartozik. Aki tehát nem fér bele a „fehér bőrű”, „keresztény”, „magyar anyanyelvű”, „heteroszexuális”, „nemzeti elkötelezettségű”, „itt lakó” halmazok átfedődési tartományába, azaz nem felel meg egyidejűleg az összes említett címkének, az óhatatlanul pirézzé, valamilyen szinten kirekesztetté, elutasítottá válik.

Az interjúkérdésre adott válaszom teljes szövege:Pirézségem története, 4

Szólj hozzá!

A magam szakállára

2016.03.09. BDK

bdk-pirez-nagy.jpgAbban, hogy nem lettem közösségi piréz, egyfelől a kollektív nemzettudat-gyakorlás terén ért csalódásaim játszhattak közre, másfelől pedig az, hogy ma már nehezen vagy egyáltalán nem tudok bármi olyasmihez csatlakozni, igazodni, amivel nem értek egyet maradéktalanul. Ha kialakult volna bármilyen piréz mozgalom, csoport (erre voltak kezdemények: egy időben az én egyik weboldalamon is bejelenthette bárki, hogy mától ő is piréz; de megalakult és valamilyen embrionális szinten talán létezett is a Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetsége meg a Piréz-Magyar Baráti Társaság), akkor abban óhatatlanul csoportérdekek kezdtek volna dominálni, és ezeknek illett volna alávetniük magukat a piréz tagoknak.

Erre én ma már nem tartom magam alkalmasnak, ezért szinte minden társaságból, szervezetből kiléptem az utóbbi évtizedekben: ezt a tendenciát nem állt szándékomban megfordítani. Ha van piréz csapat, nyilván lettek volna társadalmi akciók, születtek volna nyilatkozatok, netán dönteni kellett volna arról, ki lehet piréz és ki nem – nos, ilyen szervezősdiben én részt venni semmiképp sem akartam. És arra sem éreztem ambíciót, hogy esetleg én magam hozzak létre valamiféle, akárcsak virtuális piréz formációt. Már csak azért sem, mert van már nekem egy nagyon komoly csoportom, az Egyek, amelyet a Kilencek, Nyolcak, Hetek mintájára hoztam létre. Nevéből következően én vagyok az egyetlen tagja, és ez épp elegendő volt arra, hogy az Egyek teljes tagsága egyemberként csatlakozzon az Egytagú Szervezetek Világszövetségéhez, amelynek természetesen az Egyek az egyetlen tagszervezete…

A Tárki munkatársának kérdésére adott teljes válaszom: Pirézségem története, 3

Szólj hozzá! Címkék: közösség közélet sms pirézek tárki télikert honlap-optimalizálás

A pirézzé válás mint művészeti performansz

2016.02.23. BDK

bdk-pirez-nagy.jpgA nemlétező, a Nincs, a Semmi igen régóta izgat, foglalkoztat. Egy vaskos könyvemet építettem arra a kísérletre, hogy pusztán járulékos szövegek révén (előszó, lábjegyzetek, munkanapló, utószó stb.) jelenítsek meg egy megíratlan kulcsregényt. Szembesülés c. könyvemnek A Semmi apoteózisa fejezetében tudományos és művészeti példák sokaság hozom fel arra, hogyan alkotható meg a Nincs, azaz hogyan tudjuk a nemlétezőt a róla alkotott vélekedésünkkel értelmezhetővé és artikulálhatóvá tenni. És bár a regényhiányt körbeíró regény megírásával és megjelenésével ezen a problematikán valamelyest túlléptem, a nemlétező dolgok iránti érdeklődésem ezek után a szövegkalandok után mégis töretlen maradt, mi több, kis privát esztétikai elméletet is építettem rá, mondván: az esztétikum lényege abban a folyamatban ragadható meg, amelynek során a művészeti alkotás képes olyan erős képzeteket kelteni a befogadóban, hogy ezen képzetek az ő érzékelésében visszahatnak a valóságra. Az okadatolt Nincs és a szubjektív valóságba beavatkozó művészet felől közelítve:

egy nem létező etnikumnak saját személyemmel való megképezése olyan művészeti performansz, amellyel kísérletet tehetek arra, hogy az előítéletes gondolkodás valóságába beavatkozzam.

A Tárki kérdésére adott teljes válaszom: Pirézségem története, 2

Szólj hozzá! Címkék: irodalom művészet semmi performansz piréz télikert

Mikor hallott először a pirézekről?

2016.02.18. BDK

bdk-pirez-nagy.jpgPontosan emlékszem, hogy a pirézekről jóval születésem előtt déd- és nagyszüleimtől hallottam először. Ültünk az Ung partján, lábunk belelógott a metaforáktól hemzsegő zavaros és kissé büdös vízbe – ők pedig egymásnak adták egy végtelen történet szálát. Anyai nagyanyám kezdte egy hazulról hozott székely mesével, arról szólt, hogy az idegenbe szakadt kicsi pirézre rászakadt a Retyezát, de ő csodával határos (dehogy határos, éppen hogy nem!) módon kiszabadult és meg sem állt apai dédnagyanyám cipszer (szepességi szász, javítana ki apám) falujáig, hogy részt vegyen egy véget nem érő pünkösdi richtagolásban (szomszédoló mulatság), ám addig-addig szomszédolt, míg az Ószövetségben találta magát, onnan meg anyai nagyapám idézte meg héberül, a Próféták Könyvéből, amelyben írva vagyon a pirézek igazsága. Előkönyörgő apai dédapám sem maradhatott rest, tudta ezt az igazságot ő is, épp csak az ő szájából Károli Gáspár nyelvén gördült tovább a történet. De nem mondhatta sokáig, mert a lábunkat addig csak csiklandozó metaforák közben falánk szimbólumokká híztak az Ungban, jobbnak láttuk odébbállni. Az idő is rosszra fordult, emlékszem, súlyosan zuhogott a forró nemzeti eső és kíméletlenül fútt a fagyos liberális szél, szinte menekültünk, míg végre menedéket találtunk egy hatalmas szivárványszín sátorban. Összebújtunk. Én ott és akkor tökéltem el, ha végre megszületek és felnövök, derék piréz lesz belőlem.

A történet és a Tárki kérdéseire adott válaszom folytatása: Pirézségem története

 

Szólj hozzá! Címkék: interjú történet piréz tárki

Pirez másik külföldban

2016.01.29. BDK

Ne bántsátok a Pirézeket! - Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Kislány! Menjünk utazni külföldhoz, ne keményen dolgozik, kellene bevételsz idő relaxációnek” Megfontoláok hogy, Ő helyreállít volt. Ezenkívül, nem sokáig külföldök, cask dolgolom és itthon vagyok. idő volt főnökamért vissani az ő ország egy hónapért.  Yah Huh! Időam volt nem dolgolni. Azután, a főnök megy, én megyek külföldhoz barátnővel. Megyünk olcsó jegyvel kettő napnak. Nagyon izgatottunk latni másik külföldban. Délután epülésami volt. Közben repülőgépben vagyunk, Sok nyelvenek vannak, hogy nem tudunk.Valami emberek zajos, Baba sírás. Valaki akar iszik, de ők kell veszni. Nem bőkezű szerviz ez légitársaság, hanem elad italak. Hozunk is ételek. Rostonsült disnóhús és rizs volt. Mi megfontolász? Büdös lesz vagy nem???? Igen, persze büdös volt. Késő megérkezikunk. Azután megérkezikunk, meglepunk miatt új repülőtér volt és szép, Kellunk keresni a szálloda miatt nem helyfoglalásunk előbb. 7 ora volt. Beülünk egy taxiba.Miatt este volt, nem tudunk hely és szép lányok (oh ohh, tréfaok).Taxi hajtó nem angolul beszél, éppen cask helyi beszél. Rendben! Jelző kézet bánikunk. Regel utazunk. Fogásunk a taxi. Ő nő. Ő nagyon kellemes ember. Ő hoz nekünk latni a varosban. Megyunk Templomba, Parkba, Áruházba. Cérnametéltek eszünk, huh!!nagyon finom. Nagyon tezsik. Jelző kézekvel bezsélgetunk. Furcsa nekem volt.

Kiköltözök kell minden nyersanyagak másik helyra. Elintézek másik tárgyok majdnem egész napi és kell lehozok autora miatt lakasom a hegyen van. Nagyon fáradt vagyok de meg kell csinálok. Én nagyon tetszik a lakik miatt az van hegyen, a nagyon gyönyörű kilátásek, nyugalom hely, és tiszta. Modorában az lakas olyan mint az házat. Nagyon! Nagyon! Szeretem látom az hegy amikor én nyitva az ablakak. Gyakran hallom az csipog hegytől. Fogásom hozott érintni az termesyetet .Díszítek is tojások húsvétra. Lógom tojásat ablakon. Azt nem gyönyörű, hamem ez igen. Sajnos, kivonom tojások ablaktól. Az gyönyörü idő volt a múlt héten. Néhány virágzás vannak a lakas előtt. Az nagyon szép nekem. Nem szeretem kiköltözni, hamem kell kiköltözök. Remélem, van kilátás lesz vissza az lakas újból

Szólj hozzá! Címkék: történet vendégposzt

Para-Kovács Imre: Ha Magyarországra jössz

2015.07.23. BDK

Lassan unalmas lesz a magyar kormány idegengyűlölő kampánya, bár az még kétségtelenül vihet némi színt a dologba, ha lelkes fiatalok, felbuzdulva a plakátokon, meglincselnek valahol egy idegennek hitt, megélhetési bevándorlónak vélt családot, de ilyesmi egyelőre nem történt, bár a magyarság lelkiállapotát ismerve azt már nem merném kijelenteni, hogy nem is fog. De ne fessük a nácit a falra.

Van azonban egy vetülete ennek az egész lábszagú, szánalmas idegenezésnek, márpedig az, hogy az állítólag bevándorlóknak és embercsempészeknek szóló felszólító mondatok sokkal inkább szólnak nekünk, belső ellenségeknek, ellenzékieknek, zsidóknak, romáknak, melegeknek, nem beszélve a mostanában túlságosan is aktív pirézekről.

Mormoljuk el magunkban a kultúráról szóló parancsolatot, és próbáljuk meg értelmezni. Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat! Mert, hogy nekünk van olyan, magyar kultúrának hívják és könnyedén definiálható. A magyar kultúra része például Fásy Ádám, a Vágtázó Halottkémek, DJ Shuriken, Munkácsy Mihály és Doktor Máriás is, nem beszélve Kocsis Zoltánról, Bartókról, Lehár Ferencről és Dundikáról, Aleska Diamondról. Könnyen előfordulhat tehát, hogy valaki tiszteli Bunyós Pityut, de nem tiszteli Krasznahorkai Lászlót. Ő akkor most tiszteli a magyar kultúrát vagy nem? És ha magyar létére nem tiszteli, akkor el kell-e mennie?

Az a szörnyű hírem van, hogy Magyarországon léteznek kisebbségek, külön kultúrával, ami érintkezett, keveredett ugyan más kultúrákkal, de azért jól kivehető, különálló egység. Ha én például nem járok misére és bőrnadrágot hordok napközben, bicskával eszem a fagylaltot és karikás ostor a távkapcsoló, mint nekünk, pirézeknek általában, akkor tisztelem-e a magyar kultúrát egészében, netán részleteiben, avagy, ami még fontosabb, magyar kultúra-e a piréz kultúra? És a cigány? És a zsidó?

Rosszabb-e, ha egy cigány nem tiszteli fe Lugossy László művészetét, mintha egy magyar nem tiszteli Bangó Margit főztjét? Egyáltalán, úgy kell öltözni, mint Habony Árpád, vagy elég, ha Szijjártó Péter kollekcióját húzzuk magunkra?

Nem akarok pánikot kelteni, de egyáltalán, lehet-e tisztelni egy kultúrát, eltekintve attól, hogy létezik-e egyáltalán? Én például nem sokat tudok a belga kultúráról, akár azt is füllenthetném, hogy baromira tisztelem, de azt érti-e a kormány ez alatt, hogy nem szarok a templom lépcsőjére, akkor sem, ha ateista vagyok, vagy azt, hogy ha nem jelenek meg a hajnali misén, egyhamar nemkívánatos személynek nyilvánítanak és mehetek Ócsára közmunkanélkülinek?

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a kormány semmire sem gondolt, amikor ezeket a plakátokat kirakatta, csak és kizárólag arra, hogy bebizonyítsa az ingadozó középszavazóknak, hogy ő is tud rasszista paraszt lenni, nem kell ezért elmenni a Jobbikig, tehát hogy a szavazókat visszaszerezze szélsőjobbról, és finoman üzenjen az összes kisebbségnek (és kormányon épp nem lévő többségnek) a miheztartásról: kuss legyen, vagy visszarakunk a hajóra (szekérre, Etelközre, rollerre). Ez annyira egyértelmű, elemezni is felesleges, azonban sikerült elérniük, hogy megint valamivel több ember gyűlöl megint valamivel több embert, a melegek, romák, zsidók, liberálisok, baloldaliak, brókerek, európaiak, amerikaiak után a bevándorlókat, akinek természetesen fogalmuk sincs arról, mi folyik itt, és csak szomorúan néznek, ha Béla, a mezőváros fő tahója leköpi őket.

Megszoktuk már, hogy ebben az országban bárki járulékos kár lehet, ha éppen rosszkor van rossz helyen, pedagógusok, orvosok, nyugdíjasok, rendőrök, művészek vagy diákok, teljesen mindegy, ha kampány van, akkor ott hullik a forgács, a Fidesz 2%-ért lekísérné a csigát Bácsalmásra, és 3-ért gondolkodás nélkül elpusztítana egy közepes falut, nem említve most a jelentős tömegű szőrös emlősök orális kényeztetését.

A Nagy Cél miatt.

Van a Nagy Cél, amit egyre kevesebben értenek, és van a jelen, aminek áldozatai vannak, de egyszer majd minden jó lesz. Ebben a rohadt országban mindig rózsás a távoli jövő, mindig könnyesen csodálatos a régmúlt, csak az a borzalmas jelen, na, az ne lenne, az az átmeneti kor, amiben mindig élünk, amiben éltek apáink (anyáink) és nagyapáink (nagyanyáink), és amiben élni fognak gyermekeink és unokáink. A szerencsések persze már messze járnak, és érdekes módon, ahogy kiteszik innen a lábukat, ahogy sikeresen veszik az első akadályokat, átszoknak egy másik világba, átköltöznek egy másik nyelvbe, egyszeriben rálátásuk lesz erre a menthetetlen suvadásra, erre a menthetetlen országra, és csodálkoznak, hogy miért maradtak eddig, miért tűrtek, amikor néhány kilométerre innen már lehet élni.

Ha Magyarországra jössz – kezdi a kioktatást a kormány, de itt már félbe is szakítják: dehogy megyek, dehogy megyek – és nem bírják abbahagyni a röhögést.

_______________

Megjelent: Amerikai Népszava

Szólj hozzá! Címkék: pirézek piréz idegengyűlölet orbán-rezsim

Szegénységi bizonyítvány

2015.05.06. BDK

Vasvári G. Pál - Gépnarancs | Piréz, pirézek | Idegengyűlölet Magyarországon: még a pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka – állapítja meg a Tárki

Most mindenki kapaszkodjon a hajába! A síkhülyeség mérőszáma jön: „Még a nem létező népcsoport tagjait, a pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka”.

pirez

Nem ámulnék, hogy ezen az amúgy is meglehetősen idegengyűlölő tájon termékeny talajba hullottak a „megélhetési bevándorlás” orbáni propaganda-magjai. Ami sok, az persze tényleg sok. Idegengyűlöletből és hülyeségből is.

Nézzük az előbbit! „Áprilisban a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát – közölte az MTI a Tárki adatát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében” – így a hír, amely szerint a korábbi idegengyűlöleti csúcsot 3 százalékkal haladja meg a mostani 46. Az sem meglepő, hogy „a mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is”.

Hanem most mindenki kapaszkodjon a hajába! A síkhülyeség mérőszáma jön: „Még a nem létező népcsoport tagjait, a pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka”.

Mármint ma. Csaknem egy évtizeddel azután, hogy a Tárki munkatársai mókás kedvükben kitalálták a piréz népet, csakis azért, hogy megállapíthassák: vajon azokat is idegengyűlölik-e a honi idegengyűlölők, akik egyáltalán nem is léteznek.

Ettől a kutatói tréfától zengett 2006 után a média, ezen hahotázott az internet jó érzésű és jó humorú honi publikuma. Sőt, életre is kelt a legenda, megjelent a soha nem létezett Pirézia facebook oldala, de még térképe is felbukkant a net dzsungelében.

Na most, ha az idei friss adatok szerint a felnőtt lakosság 45 százaléka mérlegelő és ennek a 60 százaléka piréz-ellenes, akkor ez a józan számítás szerint azt jelenti: száz magyar felnőtt közül 27-nek egy évtized alatt sem jutott a tudomására, hogy a pirézek pediglen nem léteznek. Legfeljebb tréfából, virtuálisan. Így azután – a strigákkal ellentétben – szó is eshet róluk…

No kérem, ezen az arányon, ezen az adaton lehet ámulni, szörnyülködni avagy röhögni – ízlés dolga, ki melyiket teszi.

De ki csodálkozik, ki vigyorog itt azon, hogy fokozódik az idegengyűlölet – amúgy igazándiból? A józanabbja, ha teheti, pakol; el innen, mindegy hová, csak olyan ország legyen, ahol nincs ennyi gyűlölet, nincs ekkora tudatlanság! Akár Piréziába is…

 (végépé)

1 komment Címkék: politika közélet pirézek piréz kirekesztés idegengyűlölet tárki vendégposzt

a pirézek hol élnek? hol van pirézia? kik a pirézek és honnan jöttek? - keresőoptimalizálás linképítés; hol élnek a pirézek és hány piréz él magyarországon; seo piréz műhely; piréz gyerekműhely; linképítő tartalommarketing; boríték címzés külföld; harcias kaukázusi nép tagja; nemzetközi címzés; piréz jelentése; level cimzes magyarorszagra; pirezek; szabad pirézia; releváns kontextus; az arvisura piréz pénz keresés | kik a pirézek - balla.biz