A pirézek újkori feltűnését követően (Tárki, 2006) a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált.

Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.

Piréz alapelvek

  • a piréz teljes tudásával törekszik arra, hogy eszményei sértetlenek maradjanak
  • a piréz az eszményeit, alapelveit veszélyeztető kényszereknek minden erejével ellenáll
  • még a legszorongatottabb helyzetekben és a legerősebb kényszerek közepette is hisz a döntés és választás lehetőségében
  • ezt a döntési pozícióját a piréz minden áron igyekszik megtartani és gyakorolni

Piréz előzmények

Piréznek lenni, mondd, mit jelent?

Hogy kik a pirézek és mit jelent piréznek lenni? Leginkább nyilván valamiféle érzékenységet és speciális (illetve hogy szerintem nagyon is normális!) igazságérzetet. Toleranciánál többet: szolidaritást. Mindazokkal, akik valahol valamilyen módon elszenvedői különbözőségüknek, másságuknak, kisebbségi helyzetüknek.

Ugyanakkor szentül vallom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy a piréz a mádféleséget nem gondolja sorsverésnek, hendikepként, hanem igenis értékként tekint rá akkor is, ha épp emiatt adódik bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nem a különbözőséggel van ugyanis baj, hanem azokkal, akik ezt nem kedvező és kívánatos, hanem hátráltató és elhárítandó körülménynek tekintik.

Különbözni ugyanis jobb, mint hasonlítani. Ami annyit tesz, hogy piréznek lenni jó.

piréz blog - bdk

Egy piréz Kárpátalján - bdk blog

politika | közélet | diszkrimináció | pirézekkel szembeni előítélet | xenofóbia - idegengyűlölet | nemzeti, etnikai kisebbség | előítéletek | empátia | befogadás | tolerancia | üvegház - ajtó-ablak gyártás, télikert | üzenet küldés | mobil marketing | csaba net: tömeges sms - télikertépítés | hány piréz él magyarországon? | hol laknak a pirézek? - linkfelhő - szófelhő - kulcsszavak Google-kereséshez: nép, népesség, népcsoport: pirez kisebbseg -

Hol élnek a pirézek?

honnan jöttek és hány piréz él Magyarországon; piréz jelentése; hol van pirézia; google keresőoptimalizálás, kreatív linképítés; levél külföldi címzés; hol élnek a pirézek és hány él magyarországon; level cimzes magyarorszagra; nemzetközi címzés; külföldi levél címzés; piréz gyerekműhely | kitalált etnikum, nem létező népcsoport - arvisura alapítvány

Blog leírása

Piréz blog. Kik a pirézek, mit jelent piréznek lenni. Előítéletek, idegengyűlölet: a kirekesztés ellenesség szimbóluma. Tolerancia, befogadás

Utolsó kommentek

Már csak 60 % utasítja el a pirézeket

2014.07.20. BDK

A magyar lakosság körében a pirézek elutasítottsága a Tárki felmérése szerint 2007-ben 68 százalék volt, ez 2014-re 60 százalékra csökkent. De emellett továbbra is magas az idegenellenesek aránya, mindössze minden tizedik magyar állampolgár tekinthető idegenbarátnak - derül ki a kutatóintézet által közzétett legújabb adatokból.

2014 áprilisában a felnőtt lakosság 39%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 10%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 51%-a) mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

idegenellenesseg.pngAz idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők arányának változása 1992–2104 között %-ban

Az ábra tanúsága szerint, az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett (24–33% között) meglehetősen stabil volt. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, ismét megközelítette a 40 százalékot, és ez 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt.

A Tárki vizsgálta azt is, hogy az úgynevezett mérlegelők körében hogyan változik a különböző menedékkérők befogadását elutasítók aránya, eszerint - a románok kivételével - folyamatosan csökkent a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, ideértve az igazán ártalmatlan pirézeket is.

A Tárki 1992 óta rendszeresen végez kutatást az idegenellenességről. A pirézek elutasítottsága a Tárki felmérése szerint 2007-ben 68 százalék volt, ez 2014-re 60 százalékra csökkent, a kínaiak elutasítottsága 81 százalékról 67 százalékra, az araboké 87 százalékról 78 százalékra csökkent hét év alatt. A mérlegelők körében a románok elutasítottsága 2007-ben 77, 2010-ben 63 százalék volt, 2014-ben pedig ez az arány 70 százalék.

1 komment

Igazi piréz vers

2014.05.08. BDK

Már szinte meg is feledkeztem egy szerény piréz akciómról, arról, hogy van nekem egy olvashatatlan Kárpátalja-versem. Ez egy online-performansznak a révén jött létre, amely arra a fikcióra épült, hogy a versemet vandálok megrongálták és olvashatatlanná tették. Mindez nem váltott ki túl nagy érdeklődést, a világirodalom tengerén nem tört ki vihar, inkább megmaradt a jópofaság szintjén.

Viszont arra a keresőkifejezésre, hogy Kárpátalja-vers, benne van az első 10 Google-találat között - holott ezúttal nem vetettem alá nagyobb keresőoptimalizálásnak. No de most egy kicsit meglököm, és szerinte az első hely sem lesz elérhetetlen számára. Elvégre vers is, kárpátaljai is, ott a helye a topon. Hogy olvasni eközben nem lehet, az pedig bizton tekinthető egy igazi piréz vers attribútumának. További részletek, beleértve a versrongálás szomorú esetét, az alábbi linkre kattintva ismerhetők meg

karpatalja-vers - BDK-szonett

Szólj hozzá! Címkék: irodalom akció

Piréz tépelődés

2013.08.20. BDK

Mivel egyszerre vagyok öntudatos piréz és elkötelezett kárpátaljai lokálpatrióta (ha a magam módján is), sokszor el kell tűnődnöm azon, hogy a kárpátaljai magyarság hosszabb távú sorsa, megmaradása, érvényesülése szempontjából vajon hasznos-e vagy inkább káros annak a (hamis) hazaképnek a fenntartása, kialakítása és megerősítése, amely a jelenlegi Magyarországhoz most már nem csupán érzelmi, hanem politikai és közjogi értelemben is kapcsolódik a magyar állampolgárságnak lakhelyváltoztatás nélküli megszerzésével. Vajon ez a hazakép szolgálhat-e olyan erős fogódzóul egyfelől, mint amekkora  talajvesztéssel járhat másfelől? Felnőhetnek-e új és újabb magyar nemzedékek Ukrajna kötelékében úgy, hogy önmagukat kvázi száműzetésben élőknek tekintik, akik csupán a sors mostohasága (a „trianoni mészárszék”) miatt laknak ott, ahol - ám tényleges hazájuk másutt van?
   Azon tépelődöm, vajon nem lenne-e  előremutatóbb annak tudatosítása, hogy egyrészt a kárpátaljai magyarok elsősorban nyelvük, hagyományaik, kultúrájuk révén (és nem jogi kötelékeken át) integrálódhatnak a nemzetbe, másfelől saját lakhelyükön az ütőképes politikai képviselet és a hatékony önrendelkezés megteremtésével (nem pedig a távoli haza iránti sóvárgással) teremthetik meg a legérvényesebb, egészséges „magyar életüket”? A „magyar haza” érzése nem ad-e felmentést, kibúvót a helybéli teendők elvégzése alól? Nem akadálya-e az egészséges otthon-érzés kialakulásának?
    Pillanatig sem gondolom azt, hogy Ukrajnát hazánkként kellene tisztelni, pláne szeretni. Ez az ország még sem az állampolgárai iránti felelősség vállalásával, sem a kisebbségek iránti támogatási szándékával nem bizonyította be, hogy méltó lenne erre az érzelmi vonzalomra. Azonban mint tartósnak látszó adottságot, nem lehet és nem is hasznos eliminálni, negligálni. Számomra úgy tetszik, zavart kelthet az eredményes működésben az, ha az „ukrajnai magyar” státusra folyamatosan, mint valami menekülési útvonal, rácsatlakozik a „magyar haza” fogalma. Megkockáztatom: kifejezetten káros lehet egy ilyen kötődés akkor, amikor Magyarország hivatalos politikája egyre jobban átitatódik kirekesztő nacionalizmussal.  

Szólj hozzá! Címkék: közélet hamis magyarág

Arvisura

2013.08.13. BDK

Az Arvisura a pirézek fizetőeszköze

 

Az utóbbi időben számos hamis értelmezése terjedt el az interneten az Arvisura - Arvisurák szó jelentéséről. Egészen hajmeresztő állításokkal is találkoztunk, az egyik weboldal szerint például az Arvisura a Pánsíp-hangolás pentaton skáláját jelenti, másutt azt állítják, hogy az Igazszóló Pillangószívnek a neve Arvisura. Olyan spekulációval is találkoztunk, amely szerint az Arvisura egy kultúrantopológiai jelenség, azaz valamiféle rejtélyes Arány-virtuális Substancia-Radiáció (ArViSuRa), amely az Euro-Atlanti övezetben élő népek hagyományaiban fellelhető lényeg-ráruházást jelenti. Akad egy elszánt blogger, aki nem átall olyan kijelentést tenni, hogy az Arvisura védikus  szimbólumokkal teli indiai mese.

Talán ennél is képtelenebbek azok az állítások, amelyek szerint Arvisurák néven valamiféle őstörténeti tudományt kellene ismernünk, amely a hun-magyar-finnugor-palóc közös törzsi eredet "tényeit" sorolja nagy meggyőződéssel. (Ezt a "tanítást" állítólag egy Paál Zoltán nevű kohász rögzítette a kollektív tudatalattival létesített kapcsolatainak köszönhetően.)

Mindezekkel szemben pontosan tudható, hogy az Arvisura nem más, mint Pirézföld hivatalos nemzeti valutája.

Nemzetközi rövidítése: ArPi, ami miatt a kedélyes pirézek egyszerűen csak Árpinak szólítják kedves pénzegységüket.

1 Piréz Arvisura egyébként a mai árfolyamon 3,14 fabatkát ér. Ami azt jelenti, hogy ha egy piréz azt mondja, Ez bizony nem ér egy Arvisurát sem, ez a kijelentése 3,14-szer erősebb, semmint ha fabatkát mondott volna.

A pirézek egyébként havi átlagban elég sok Arvisurát keresnek, leginkább azért, mert jól értenek jövedelmeik optimalizálásához. Ebben a blogban már szó esett a pirézek nemzeti attribútumáról, a jól kereső optimalizálásról.

arvisura.png

Szólj hozzá! Címkék: pénz pirézek arvisura Pirézföld

Piréz haza a magasban?

2013.05.24. BDK

pirezia.jpegFüggetlenségre törekvő magánpirézként rég leszámoltam bizonyos illúziókkal és megértettem, csakis privát életembe visszavonulva alakíthatok ki a magam számára olyan életvitelt, amely megfelel nekem s amely nem kényszerít méltatlan kompromisszumokra. Ennek ellenére még éltek bennem a környező világra vonatkozó bizonyos kollektivista illúziók – amelyek most, az utóbbi években, szertefoszlottak.

Fogalmazhatok úgy is, megszűnt az a haza a magasban, amelynek létezését korábban nemcsak erősen hittem, hanem naponta meg is éltem. Ez volt az a másik (ha tetszik: piréz) Magyarország,  amely a földrajzi  ország  fölött helyezkedett el és sem politikai, sem ideológiai szempontból nem volt determinált, amelyet leginkább a közös nyelv és a kultúra tartott a magasban, amelyben nem volt nyoma sem a nyílt kirekesztésnek, sem a sunyi kettős beszédnek és gyanakvásnak, helye volt viszont benne a befogadásnak, a szabad értékválasztásnak, a toleranciának, az empátiának és szolidaritásnak - amelyek tudvalevőleg a legalapvetőbb piréz értékek. Ha az ember Magyarországra utazott, mindig közelről érezte ennek a magaslati piréz hazának a létezését, legtöbbször elég volt felegyenesednie, és a feje máris belelógott. Ha mégsem, akkor is elég volt lábujjhegyre állni. Nagyokat szippantva hazahozhattuk tüdőnkben a virtuális haza levegőjét. De láthattuk fizikai közelség nélkül is: könyvek, folyóiratok, filmek, hanglemezek szépen megidézték – amikor pedig beköszöntött az internet világa, többé nem lehetett gondunk: az illyési szimbólum, a haza a magasban digitális testet öltött a világhálón. Egy rövid időre.  Mert alig kezdtünk örvendezni a kitárult lehetőségeknek, amikor odalenn, a fizikai Magyarországon galád árulás történt: akadt valaki, aki az ország felét, leginkább a piréz módon gondolkodókat, kitagadta a hazából.

Hosszú ideig reméltem, hogy a magaslati haza ebbe nem rendülhet bele. Hogy mi, pirézek, akik büszke, felszegett fejű polgárai voltunk ennek az emelkedettségnek, soha nem fogunk engedni a megosztottságnak. De a jelek másról tanúskodtak. A jelek először is azt mutatták, hogy sokaknak kedvére van a kitagadás, s ezt sürgősen ki is nyilvánították. De ez még nem lett volna olyan nagy baj: a magaslati hazának mindig is voltak meggyőződéses ellenlábasai, mint ahogy mindig is akadtak fenekedő konjunktúralovagok. A tragédia azzal kezdődött, amikor mi, kitagadottak hiába vártuk, hogy bent maradt társaink majd ellene szegülnek ennek az árulásnak. Majd szót emelnek miértünk. De nem tették meg! Csoóri nem emelte fel szavát Kertész Imre védelmében, Jókai Anna nem szállt síkra Esterházy mellett, Albert Gábor, Tornai József nem tette helyre a Konrád-kirekesztőt,  Görömbei András, Szörényi László nem védte meg Radnóti Sándort, Sára Sándor nem emelt szót Tar Béláért. A bent maradtak sunyi egyetértő hallgatása kíséri a lassan teljessé vált kirekesztést. A kitagadottak pedig elkezdtek kitagadottként viselkedni. Ha idegennek, piréznek bélyegeznek, előbb-utóbb idegen leszel, piréz leszel. És többé hiába keresed a hazádat a magasban, ha Magyarországon jársz, hiába pipiskedsz, rozoga sámlit hiába teszel lábad alá, itthon hiába nyitsz könyvet, hallgatsz rádiót, hiába kattintgatsz az egérrel – csak a múltat találod, meg a jelen acsarkodástól véresre szakadt foszlányait.

____________________

más:

honlap elhelyezés - szamizdat sms télikert

Szólj hozzá! Címkék: politika pirézek piréz kirekesztés

Itt az igazság a pirézekről

2013.05.23. BDK

Balavány György

Tessék, itt az igazság a pirézekről.


Pirézia a Galao-szigetcsoport délnyugati részén található – három földdarabot jelöl ezen az összefoglaló néven a térkép, ám csak a szív formájú, legnagyobb sziget lakott. Itt található a Piréz Köztársaság (a másik két szigeten kopár hegyek váltakoznak érintetlen őserdővel). Az ország körülbelül negyed magyarországnyi területen, huszonháromezer négyzetkilométeren fekszik, de két és félszer annyi, csaknem huszonötmillió lakosa van. A fiatal piréz állam mintegy két évszázada vívta ki függetlenségét a hozzá legközelebb eső népcsoporttól, a szalézektől. A hosszú szaléz fennhatóság alatt az etnikum nem veszítette el sem hagyományos kultúráját, sem rasszjegyeit. A piréz nép matriarchátusban él, régi tradíció náluk a többférjűség. Az alacsony termet, az olajos, sárgásbarna bőr és az enyhe kancsalság is sajátjuk, szemben a szalézekkel, akik szálfamagasak és feketék.

A pirézek nem voltak hajlandók keveredni a szerintük előnytelen külsejű, hímsoviniszta szalézekkel; halálos sértésnek tekintettek minden házassági ajánlatot. Jellemző példa a „visítások éjszakája”, vagyis az 1879-es Tonganvaqkii-rendeletet követő pirézlázadás. (II. Tonganvaqkii király minden piréz családot kötelezett arra, hogy egy leánygyermeket bocsásson a szaléz udvar rendelkezésére – nem kétséges, hogy sorsuk az úgynevezett „beházasítás” lett volna. Azonban a pirézek összehangolt támadással egyetlen éjszaka alatt lefegyverezték és kasztrálták a szigeten található összes szaléz katonát, hatvanháromezer férfit. A megtorlás elrettentő volt: csaknem kétmillió piréz polgári személyt végzett ki a szaléz hadsereg. A holttesteket a tengerbe dobták, ami különösen nagy büntetésnek számít.)

Minden kutató előtt világos, hogy az elvándorlás oka a túlnépesedés, de az összetett piréz problematikára máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. Két nyitott kérdés van. Az egyik: hogyan fér össze az elköltözés kulturális-vallási hagyományaikkal, amely szerint szigetük nem más, mint a Földanya életet adó szíve, s csak az üdvözülhet, aki Pirézia földjébe temetkezik? Sehogy – Palqatta Péter, a hajdúkomlósi piréz önkormányzat elnöke, az Új Pirézia Testvérszövetség vezetője felelt így egy újságírói kérdésre. A másikra, hogy miért épp hazánkat választották legfőbb célországul, Palqatta a következőt válaszolta: csak.

Az évek óta egyenletes ütemű bevándorlás következtében Magyarországon mintegy százhatvannégyezer piréziai él, zömmel nők. A hivatali funkciót betöltő pirézek általában férfiak. Feltételezések szerint ennek oka az asszimilációs törekvés: öntudatlanul is meg akarnak felelni a vélt többségi elvárásnak. Ennél azonban valószínűbb egy másik hipotézis: a hivatali funkciókat nem tekintik olyan fontosnak, hogy nőkre bízzák. A népes piréz családközösségek anyagi biztonságának megteremtését sokkal inkább tisztelik, s ez női feladat.

Az, hogy a lakosság hatvannyolc százaléka nem tartja jónak a pirézek megtelepedését nálunk (Tárki, 2007. február), az úgynevezett jóléti sovinizmussal magyarázható. Köztudomású, hogy a jóléti sovinizmushoz nem kell jól élni; minél szegényebb a lakosság, annál inkább félti, amije van. Ez a pirézekkel szemben indokoltnak tűnik. Különleges aktivitásuk miatt a magyar lakosság számára korlátozottá váltak a munkalehetőségek az általuk sűrűbben lakott területeken. A pirézek két műszakban dolgoznak, s beérik két-három órás pihenéssel – az alvás szinte megvetett tevékenység köreikben, különösen a „visítások éjszakája” óta. (A magyarokat durmolóknak nevezik egymás között.)

Az alacsony, mosolygós, kancsal piréz nők teljesen igénytelenek, minden munkát elvállalnak, nem alkudoznak és nem feleselnek. Fáradhatatlanok az építkezéseken, de túlreprezentáltak a takarítóvállalatoknál, sőt – nagy testi erejüknél fogva – a biztonsági szolgálatoknál is. Számos piréz nő található a piaci hordárok közt, s gyakran jelentkeznek közmunkára is. Az utóbbi években piréz lányok és asszonyok árasztották el az „új proletariátus” életterét, az informatikai szektort is, rontva az iskolázott magyar fiatalok elhelyezkedési esélyeit.

Egy nevének közlését mellőzni kívánó fővárosi asszony mondja:
„Pirézek a parkban, pirézek az utcán, az éttermekben is. Az ember csak bámul. A boltban, mióta ezek itt vannak, nem lehet szardíniát és banánt kapni, mert kora reggel felzabálják mindet.”

Úgy látszik, van alapja a pesti viccnek: „hány piréz fér egy telefonfülkébe? Nem tudom. Dobj be egy banánt, majd meglátod.” A pirézek szardíniára és banánra költik jövedelmük jelentős részét, nemzeti eledelük ugyanis a banános szardínia; mást nem is igen esznek. A ruházat és a lakhatás kérdésével nagyon keveset törődnek, a divat fogalma ismeretlen köreikben. Ötvenen–hatvanan is elférnek egy kétszobás lakásban, ahol bútort nem tartanak, s a pihenésre szánt órákat a padlón ülve bóbiskolják át.

A pirézek stabil önkormányzati rendszert alakítottak ki, s nagy erőkkel lobbiznak egyes törvények megváltoztatásáért. Az idén megpróbálták elérni a minimálbér csökkentését és a közintézmények hét végi nyitva tartását. A bevándorlók megítélése sokat romlott a 2002-es tarnaszékesi eset óta: három diáknak nyoma veszett, miután piréz lányokkal próbáltak ismerkedni. Bár a szigetlakók minden hivatalos csatornán tagadták, hogy népüknek köze lenne a diákok eltűnéséhez, nyilvánosságra került egy üzenet, amelyet a tarnaszékesi körzeti megbízottnak címeztek: „tanguri-manguri, hammam pir durmoli”, vagyis „Földanya megette a durmolókat”.

Radikális honlapok és az internet alsó régióiban keringő névtelen bejegyzések szerint a pirézek hosszú távú tervet dolgoztak ki a hatalom átvételére. A legpesszimistább jóslatok arról szólnak, hogy a „visítások éjszakájához” hasonló akcióra készülnek. Inez Lajos, a Szabad Piréziáért Egyesület vezetője lapunknak elmondta: nem igazak a szélsőséges vádak. A vezető szerint képtelenség, hogy a betelepülők a magyarok megélhetését veszélyeztetik. Mint mondta, tisztelik hazánkat, mert szabad ország, ahol a megélhetésért folyó verseny is szabad. Megemlítette, hogy Piréziában nemrég leplezték le egy neves szobrászművésznő köztéri alkotását: a monumentális obeliszk a Magyar címet viseli. „Talán nem kell magyaráznom, mit jelent, hogy az emlékmű szív alakú szigetünk csücskén található” – tette hozzá a piréz vezető.

(közlés a szerző hozzájárulásával)

Szólj hozzá! Címkék: pirézek piréz vendégposzt

Piréz műhely - gyerekműhely

2013.01.24. BDK

logo-pirez-muhely.jpgA Piréz Blog ezúton öleli forró kebelére azt az igazi piréziánus képződményt, amely Piréz Gyerekműhely néven hirdeti magát. A névből ítélve azt is hihetnők, hogy gyermekeket készítő manufaktúráról van szó, de nem, a műhelyben nem gyerekeket gyártanak, mi több, nem is gyerekek fabrikálnak pirézeket, valami másról van szó. Ezt a roppant dicséretes és bízhatóan eredményes mást a bemutatkozó leírás így foglalja össze:

A pirézek a Duna pesti és budai oldalán élnek, anyanyelvük a piréz. A pirézek látogatók vagy helyiek, bevándorlók vagy őslakosok, harmadik vagy negyedik országbeliek. A pirézek fehérek, feketék, sárgák vagy rózsaszínek, mandula- vagy vágott szeműek, tömzsik és nyurgák, kerek- vagy szögletes arcúak. A pirézek végtelenül tehetséges, kíváncsi, sokoldalú és jó kedélyű nép.

A Piréz Gyerekműhely játékos foglalkozásaira várunk minden, 3-10 éves korú gyereket függetlenül attól, hogy honnan jött és milyen nyelven beszél, az órákat ugyanis gyereknyelven tartjuk. A Piréz Gyerekműhely Gasztro Junior, Capoeira, Utcai tánc, Művészműhely, Brazil foci, Piréz Cirkusz és Talpalávaló című kurzusain azok is érteni fogják egymást, akiknek egyetlen szavuk sem egyezik.

Az órák alatt a szülőket kávéval és házi sütivel várjuk a Piréz Szalonban.

A foglalkozások ingyenesek.

A Piréz Gyerekműhely a hazai és migráns gyerekek integrációjára létrehozott, játékos foglalkozásokra épülő gyerekközpont. (A pirézek a Tárki közvélemény-kutató cég által kitalált fiktív etnikum, akiket a magyar megkérdezettek többsége kiutasítana az országból. A piréz szó így a magyarok idegenellenességének szinonimája.) A Piréz Gyerekműhely a gyerekeknek szóló integrációs és szociális programokban jártas Senzala Egyesület projektje, amelyet azért hoztunk létre, mert a többségi társadalomhoz tartozó és a migráns gyerekek között alig van kapcsolatteremtési alkalom, az integráció lehetősége márpedig az ő kezükben van: a toleranciát gyermekkorban kell elsajátítani. A Piréz Gyerekműhely célja a különböző kultúrájú gyerekek összehozása, nyitottá tétele és közösségben való gondolkodásuk elősegítése az értékes együtt töltött időn keresztül.

Hogy az időn keresztül hogyan lehet bármit is elősegíteni és nyitottá tenni, az már legyen a piréz nyelvészek és időutazók gondja.

Szólj hozzá! Címkék: pirézek integráció

Egy zöngétlen piréz

2012.12.18. BDK

sik-endre-pirez-tarki.jpg

A fenti idézetet internetes ismerősöm találta egy napilap online felületén még régebben (egy részemről ritkábban látogatott helyen hívta fel rá a figyelmemet; a lapközlés is több hónapos). Az természetesen igencsak jólesik, hogy Sík Endre, a Tárkit vezető jeles szociológus tud arról, hogy 2007-ben én voltam az első piréz, arról meg nem tehet, hogy az interjút készítő újságíró a zöngés D helyett zöngétlen párját, a T-t hallotta. Utánanézni, korrigálni - ez, úgy tűnik, még a legnagyobb hírportálok esetében sem szokás. Így hát most egy újabb jelzőt ragaszthatok számos titulusom mellé: zöngétlen piréz lettem.

Itt jegyzem meg, hogy amikor Ertsey Katalin is megvallotta piréz identitását, ugrásszerűen megnőtt piréz oldalaim nézettsége (ehhez persze az is kellett, hogy az adott fogalommal blogom és sok más webhelyeim a Google-találatok élmezőnyében szerepeljen, amit egy kis laza honlapoptimalizálással igazán nem volt nehéz elérnem, lévén a piréz elsőbbség ügyében nem beszélhetünk lehengerlően erős konkurenciaharcról és öldöklő versengésről).

Azóta erősen csappant az érdeklődés, de aggódnom, azt hiszem, fölösleges. "A helyzet fokózódik", a magyar politikai életben és közéletben egyre több a kirekesztés, folyik a kultúrkampf, amely még egy általában szelíd jeles költőt is arra késztethet, hogy nagy nyilvánosság előtt fejbeverjen egy pirézt - nos, addig a piréz mivolt és piréz identitás hangsúlyos gyakorlása aligha kerülhet le a napirendről.

Hiába lettem én zöngétlen, mert bizonyos, hogy lesz itt még piréz zöngés!

pirez-stat.jpg

Blogom nézettségének megugrása november 29-én, amikor nyilvánosságra került, hogy Ertsey Katalin piréz.

Szólj hozzá! Címkék: média blog piréz tárki

Piréz állampolgárság és identitás

2012.11.30. BDK

pirez.jpgA magyar politikai élet gondoskodik arról, hogy a pirézek iránt időről időre felélénküljön az érdeklődés. Ha növekszik az idegengyűlölet, a rasszizmus, antiszemitizmus, akkor mindig akad valaki, aki piréznek vallja magát. Így aztán a piréz népesség nem hogy kihalóban nincsen, hanem „természetes módon" szaporodik.

És ez így van jól akkor is, ha én magam nem vagyok híve semmilyen kollektív pirézség-gyakorlásnak, nem léptem be soha egyetlen piréz pártba vagy szervezetbe sem, nem járok piréz rendezvényekre - sőt, piréz állampolgár sem vagyok. De piréz nagyon is! Pontosabban: magánpiréz vagyok, mivel a piréz mivolt gyakorlását individuális életprogramnak gondolom.

Ettől függetlenül tejes piréz szimpátiámmal ölelem keblemre a legújabb pirézt:

N. Előd jobbikos képviselő szerda este minden parlamenti képviselőnek emailben küldte el azt a levelet, amelyben tájékoztatást kér, hogy a magyaron kívül rendelkezik-e más állampolgársággal. Ertsey Katalin ironikus levelet írt Nováknak, amiben azt írta, izraeli-piréz állampolgár, magyar állampolgárságát pedig megvásárolta kevéssel a jelöltsége előtt, valamint identitása is izraeli-piréz, egyszerre érzi magát képesnek a zsidó érdek, valamint a piréz életérzés képviseletére. Később elmondta: természetesen nem izraeli állampolgár, a levelével csak arra akart utalni, hogy Novák elvesztette a kontrollt. (HVG)

Ha Ertsey Katalin izraeli állampolgársága nem is igazolódott be, abban erősen bízom, hogy piréz identitása tartós marad és a közismerten sziporkázó, de gyilkos gúnnyal is vegyíthető piréz humor eszközeivel továbbra is bármikor képes nevetség tárgyává tenni az újnáci fajankókat.

*

Olvasd el ezeket is:

Szólj hozzá! Címkék: politika közélet pirézek civil kurázsi

A piréz keresés mint nemzeti attribútum

2012.11.06. BDK

Brit tudósok minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a pirézek roppant hányattatott, ám igen dicső történelme során alakult ki a legtradicionálisabb, egyben a posztmodern kor elvárásaihoz flexibilisen igazodó legfőbb piréz foglalatosság, az ún. keresőoptimalizálás. Mint kiderült, piréz őseink már a kőkorszakban, midőn gyűjtögető életmódot folytattak, serényen optimalizálták a keresést, nevezetesen a gyümölcs- és bogyókeresést. Később, megszelidítve a tüzet és a gyűjtögetésről a gyújtogatásra váltottak, továbbá a növénytanról az állattenyésztésre áttérvén, effektív módszerekkel optimalizálták a tehén tőgyének szarvai közt való keresését.

A népek vándorlásának évszázadaiban hazát kerestek – de itt meg kell jegyeznünk, hogy az optimalizálás fővezérei ez esetben mellőztek néhány kedvezőbb földrajzi opciót.

Mégis sikerült megalapítani a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget, amelyet, miután az ősi piréz Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni.

A megtelepedéssel szinte egyidőben kezdődött történelmi kataklizma, a Nagy Piréz Szétszórattás közben és után a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek reá. Mivel pedig az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni xenofóbia és szegregáció, ezért a népcsoport tagjainak a permanens pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája.

A dicsőséges ősi hagyományok ilyetén való megújítása tette lehetővé a világban szertevissza élő pirézek számára, hogy az őket manapság is gyakorta érő megkülönböztetést ne hendikepként, hanem a piréz keresőoptimalizálás iránti megkülönböztető figyelem gesztusaként, magát a keresőoptimalizálást pedig önnön piréz mivoltuk attribútumaként éljék meg.

Szólj hozzá! Címkék: pirézek piréz hagyomány

a pirézek hol élnek? hol van pirézia? kik a pirézek és honnan jöttek? - keresőoptimalizálás linképítés; hol élnek a pirézek és hány piréz él magyarországon; seo piréz műhely; piréz gyerekműhely; linképítő tartalommarketing; boríték címzés külföld; harcias kaukázusi nép tagja; nemzetközi címzés; piréz jelentése; level cimzes magyarorszagra; pirezek; szabad pirézia; releváns kontextus; az arvisura piréz pénz keresés | kik a pirézek - balla.biz