A pirézek újkori feltűnését követően (Tárki, 2006) a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált.

Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.

Piréz alapelvek

  • a piréz teljes tudásával törekszik arra, hogy eszményei sértetlenek maradjanak
  • a piréz az eszményeit, alapelveit veszélyeztető kényszereknek minden erejével ellenáll
  • még a legszorongatottabb helyzetekben és a legerősebb kényszerek közepette is hisz a döntés és választás lehetőségében
  • ezt a döntési pozícióját a piréz minden áron igyekszik megtartani és gyakorolni

Piréz előzmények

Piréznek lenni, mondd, mit jelent?

Hogy kik a pirézek és mit jelent piréznek lenni? Leginkább nyilván valamiféle érzékenységet és speciális (illetve hogy szerintem nagyon is normális!) igazságérzetet. Toleranciánál többet: szolidaritást. Mindazokkal, akik valahol valamilyen módon elszenvedői különbözőségüknek, másságuknak, kisebbségi helyzetüknek.

Ugyanakkor szentül vallom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy a piréz a mádféleséget nem gondolja sorsverésnek, hendikepként, hanem igenis értékként tekint rá akkor is, ha épp emiatt adódik bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nem a különbözőséggel van ugyanis baj, hanem azokkal, akik ezt nem kedvező és kívánatos, hanem hátráltató és elhárítandó körülménynek tekintik.

Különbözni ugyanis jobb, mint hasonlítani. Ami annyit tesz, hogy piréznek lenni jó.

piréz blog - bdk

Egy piréz Kárpátalján - bdk blog

politika | közélet | diszkrimináció | pirézekkel szembeni előítélet | xenofóbia - idegengyűlölet | nemzeti, etnikai kisebbség | előítéletek | empátia | befogadás | tolerancia | üvegház - ajtó-ablak gyártás, télikert | üzenet küldés | mobil marketing | csaba net: tömeges sms - télikertépítés | hány piréz él magyarországon? | hol laknak a pirézek? - linkfelhő - szófelhő - kulcsszavak Google-kereséshez: nép, népesség, népcsoport: pirez kisebbseg -

Hol élnek a pirézek?

honnan jöttek és hány piréz él Magyarországon; piréz jelentése; hol van pirézia; google keresőoptimalizálás, kreatív linképítés; levél külföldi címzés; hol élnek a pirézek és hány él magyarországon; level cimzes magyarorszagra; nemzetközi címzés; külföldi levél címzés; piréz gyerekműhely | kitalált etnikum, nem létező népcsoport - arvisura alapítvány

Blog leírása

Piréz blog. Kik a pirézek, mit jelent piréznek lenni. Előítéletek, idegengyűlölet: a kirekesztés ellenesség szimbóluma. Tolerancia, befogadás

Utolsó kommentek

Rémálom: Fidesz-Jobbik koalíció

2012.03.03. BDK

Piréz-szempontú elemzésemben azt a helyzetet vetítem előre, amely azzal állhat elő, ha a 2014-es országgyűlési választás során a demokratikus erők ugyan győzelmet aratnak, de nem szereznek többséget a parlamentben, így kormányt alakítani nem tudnak. Nem képes önmagában erre a veszteséget szenvedett mostani kormányoldal (Fidesz-KDNP) sem, így a Fidesz, hatalma megőrzése érdekében, alighanem engedne a koalíciós kényszernek és Jobbikkal alakítana kormányt. Ezt a lehetőséget komolyan feltételezve juthatunk a nem kevéssé ijesztő következtetésre:

2014-ben vagy nagyon meg kell verni a Fideszt, vagy hagyni kell nyerni, mert ha Orbán Viktor csak kicsit veszít, akkor a Jobbikkal az oldalán fog kimenekülni vert helyzetéből. Ennek pedig igen súlyos következményei lennének. Igaz, elképzelhetők más forgatókönyvek is, ezekről is szólok alább.


Minden piréz legnyomasztóbb rémálmát testesíti meg ez a hír:

Létrejött a

Fidesz-Jobbik koalíció

avagy

Megalakult a Fidesz-KDNP-Jobbik kormány

Koalíciós kényszer

Sem Fidesz-többség, sem ellenzéki győzelem...

fidesz-jobbik-koalicioA 2014-es választásokra alakulhatnak úgy a magyarországi politikai viszonyok, hogy sem az akkori demokratikus ellenzék (várhatóan: MSZP, LMP, DK és esetleg + 1-2 új párt, civil mozgalom, netán az összes erőt vagy egy részüket összefogó demokratikus választási szövetség), sem a kormánypártok (Fidesz-KDNP) nem szereznek abszolút többséget, így a várhatóan 20 % körül teljesítő Jobbik nélkül egyik oldal sem tud kormányt alakítani. Erre a demokratikus oldal minden bizonnyal nem is mutat majd hajlandóságot. Így a Fidesz, bár talán nem fogja szívesen tenni, ám a legfőbb cél, hatalma megtartása érdekében kénytelen lesz koalícióra lépni a Jobbikkal. Ennél rosszabb viszont Magyarországgal nem történhet.

A baloldaliak, liberálisok és a demokratikusan gondolkodó mérsékelt konzervatívok joggal voltak elégedetlenek az Orbán-kormánnyal, ám a Fidesz és holdudvara mégis a demokratikus minimumot teljesíteni és bizonyos európai normákat betartani igyekvő politikai erőnek számított, míg a Vona Gábor vezette Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzeti demagógiát harsogó, szélsőséges nézeteket valló, radikális és hatalomsóvár párt. Azok számára, akik ismerik a történelmi példákat és azokból megfelelő tanulságokat vonnak le, akik felelősen tekintenek az ország és a nemzet jövőjére, akik európai típusú demokráciában gondolkodnak, azok számára világos, hogy a szélsőjobb hatalomra kerülése milyen súlyos következményekkel járhatna az országra és a nemzet egészére nézve. A Jobbik kormányra kerülésével kialakuló politikai konstelláció esetén megszakadhat Magyarország európai integrációja, ellenségessé válhat a szomszédpolitika, sőt, elmérgesedhet a külügy és a magyar diplomácia egésze, végleg felszámolásra kerülhet a demokratikus társadalmi berendezkedés, súlyos diszkrimináció sújthatja a lakosság bizonyos rétegeit, az ország szabadon gondolkodó legjobb elméi kényszerülhetnek távozásra (hogy külföldön aztán Nobel-díjat kapjanak...), általánossá válik a gyanakvás, az állam behatol a magánéletbe stb., stb. Egy ilyen fordulat destabilizálhatja és romlásba döntheti az országot.

A Fidesz és a Jobbik koalícióra lépése a demokrácia és a szabadság végét jelentené, elindítaná az országot a végromlás felé.

A fent vázolt koalíciós kényszer elől azonban két módon is ki lehet térni. (Sajnos túl nagy esély egyikre se mutatkozik.)

Nevezetesen: ha a 2014-es országgyűlési választásokon sem a demokratikus ellenzék pártjai vagy szövetsége, sem a Fidesz-KDNP nem szerez abszolút többséget a Parlamentben, továbbá egyik oldal sem hajlandó a Jobbikkal kormánykoalícióra lépni, akkor az új választások kiírását megelőzendő ez a két lehetőség adódik.

egy:

Nagykoalíció =
Fidesz-KDNP + Demokratikus ellenzék

Esélye nem túl nagy. A két politikai oldal roppant távolságra került egymástól, kényszerű összefogásuk szinte kizárt. Arról nem is beszélve, hogy sajnos a Fidesz számára, úgy tűnik, a Jobbik ideológiája nem annyira idegen, hogy vezetői ne inkább a fentebb vázolt Fidesz-Jobbik koalíció lehetőségeiben gondolkodjanak egy ilyen kényszerhelyzetben. A demokratikus ellenzék valószínűleg könnyebben belemenne a nagykoalícióba, szívesen lepaktálna a Fidesszel, ha ezzel megakadályozhatja a Jobbik hatalomra kerülését.

Egy ilyen nagykoalíció lehetőségének a kulcsa kétség kívül a Fidesznél lenne, a kérdés az, hogy inkább vállalják-e az „összenő, ami összetartozik” amúgy is fölöttük lebegő állandó vádját, avagy megkockáztatják, hogy szavazótáboruknak a szélsőjobbal amúgy is összekacsintó jelentős hányadát elveszítsék a demokratikus erőkkel történő összefogás miatt.

kettő:

Kisebbségi kormány és kormányzás

Jóval nagyobb az esélye, mint a nagykoalíciónak, mert nem jelenti sem „az ellenséggel” való lepaktálás kényszerét, sem a nagykoalíció belső ellentmondásai miatti kockázatot.

A kisebbségi kormányzásra a 2014-es parlamenti választásokat követően akkor kerülhet sor, ha a fenti feltételezés szerint sem a korábbi kormánypártok, sem a demokratikus ellenzék nem szerez ugyan abszolút többséget, de a jobban szerepelt, azaz több mandátumot szerzett oldal inkább vállalja a kisebbségi kormányzást, mint a Jobbikkal való koalíciót - természetesen csak abban az esetben, ha a másik meghatározó erő ebben támogatja. Konkrétabban:

Mondjuk a demokratikus koalíció pártjai vagy szövetsége együttesen megszerzi a mandátumok 41, a Fidesz-KDNP 39, a Jobbik pedig 20 %-át. Ha a Jobbikkal egyik sem hajlandó a koalícióra, akkor a patthelyzetet úgy lehet megoldani, hogy a 41 %-os demokratikus oldal kisebbségi kormányzást vállal az ellenzék 59 %-ával szemben - kormányozni azonban természetesen csak akkor képes, ha ebben a Fidesz-KDNP támogatja és „kívülről”, ellenzékből segíti munkáját (megszavazza a költségvetést, kinevezéseket, törvényeket stb.). Mindez persze lehetséges fordított arányokkal is, megfelelő százalékok esetén sor kerülhet a Fidesz kisebbségi kormányzására, ha a demokratikus ellenzék pártjai ehhez elegendő külső támogatást adnak.

Egy ilyen megoldás persze a kisebbségi kormány számára egyfajta jégtánc lenne, hiszen az ellenzék akkor buktatja meg, amikor akarja.

Ha sem a Jobbikkal kötendő koalíció, sem a nagykoalíció, sem a kisebségi kormány alakításának az esélyei - politikai akarat híján - nem lesznek adottak, akkor valóban patthelyzet alakul ki, fel kel oszlatni a Parlamentet és új,

rendkívüli országgyűlési választást kell kiírni.

Addig is a régi kormány megbízott kormányként folytatja az ország irányítását.

A nagy kérdés az, hogy egy rövid időn belül sorra kerülő új megmérettetés hozna-e annyira új eredményt, hogy a mandátumok újraosztása egy működőképes kormány megalakítására lehetőséget nyújtson. Vajon hogyan alakul át a választói magatartás ilyen esetben, vajon odaáll-e a magyar lakosság olyan mértékben valamelyik oldal mellé, hogy az adott oldal kormányképessé váljon és ne kényszerüljon sem a Jobbikkal való koalícióra, sem nagykoalícióra, sem kisebbségi kormányzásra?

Összegzés

Az igen jelentős támogatottságot maga mögött tudó, Fidesz-vezette jelenlegi kormányerő, bár a 2014-es választást megnyerni valószínűleg nem tudja, mindenképpen szerezni fog annyi mandátumot, hogy a Jobbikkal együtt meglegyen a kényelmes többsége. Félő, hogy Orbán Viktor hatalomittassága és a Fidesz több meghatározó egyéniségének a szélsőjobb felé oda-odakacsintó magatartása (plusz a választók jó részének lappangó vagy nyílt Jobbik-szimpátiája) nem gátja, hanem elősegítője lehet egy Fidesz-Jobbik összeborulásnak.

Bő két évvel a választások előtt, 2012 februárjában én sajnos ezt tartom a legvalószínűbb, egyben legkedvezőtlenebb végkifejletnek. Olyan fenyegető lehetőségnek, amely teljesen képtelen gondolatokat ébreszt, például azt, hogy a demokratikus erőknek be kell látniuk: ha nem tudják olyan nagy mértékben legyőzni a Fideszt, hogy maguk megszerezzék a parlamenti többséget, akkor „kicsit megverni” viszont nem szabad Orbán Viktort, mert vert helyzetéből a Jobbikkal való összefogás révén fog kimenekülni. Akkor pedig nem Hajrá..., hanem JAJ MAGYARORSZÁGNAK.


A fenti szöveg szerzője nem szakértő. Véleménye egy közíró gondolatkísérletének tikintendő.

Hozzászólási lehetőség itt: Jobbik-Fidesz összeborulás?

Olvasd el ezeket is:

 

1 komment Címkék: politika fidesz orbán viktor koalíció jobbik kényszer koalíciós választás 2012

A bejegyzés trackback címe:

http://pirez.blog.hu/api/trackback/id/tr354286038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tisztakéz · http://netes.8x.hu/ 2012.04.19. 12:58:58

Nem nagyon tartom valószínűnek. Inkább az MSZP-LMP összefonódás!!!
a pirézek hol élnek? hol van pirézia? kik a pirézek és honnan jöttek? - keresőoptimalizálás linképítés; hol élnek a pirézek és hány piréz él magyarországon; seo piréz műhely; piréz gyerekműhely; linképítő tartalommarketing; boríték címzés külföld; harcias kaukázusi nép tagja; nemzetközi címzés; piréz jelentése; level cimzes magyarorszagra; pirezek; szabad pirézia; releváns kontextus; az arvisura piréz pénz keresés | kik a pirézek - balla.biz

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu